2017-10-18

Lengyel-magyar

...avagy A lengyel-magyar kardbarátság

  Az egyetemi grundvívás egyik legkellemesebb meglepetése a wolini csatákat megjárt viking harcos felbukkanása a közös gyakorláson. Személyében egy nagyon szimpatikus lengyel fiatalembert ismertem meg, aki az ottani rusz-viking hagyományőrző találkozókon kerek pajzs + egyenes kard, pajzs + szablya, meg dánbaltás változatban szokott vitézkedni, különböző versenyszámokban: 300vs300, hídcsata, 1vs1 verseny.

  „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli...” Ennek a rímbe szedett közmondásnak az egyik legjobb magyar fordítása: „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt emel kardot, kupát.” [1] Per pillanat a közös kupaemelés nem annyira fontos, viszont a közös szablyavívás rendkívül élevezetes.

  Lássuk a részleteket. A srác balkezes, nem túl nagydarab - valahol a nagyváltósúly és a középsúly határán van -, és igen elegánsan, gyorsan, technikásan vív, már vagy 7 éve. Saját elmondása szerint defenzív a stílusa, főleg a védés + visszatámadásra épül. Ebben a stílusban nincs lerohanás, izmozás stb., hanem inkább a finom tempókeresés a jellemző. Gyakran panaszkodik, hogy egyes akcióknál mennyire hiányzik a megszokott viking pajzs. Megbeszéltük, hogy egyszer majd viszek egy ökölpajzsot, így valamennyire pótolni lehet a 80-90 cm-es kerek pajzs hiányát. Néha problémát jelent, hogy az ő rendszerükben nem jár pont a könyök és a térd alatti találatokért, de megbeszéltük, hogy mindenféle pontozási rendszerben fogunk vívni. A szablyavívással kapcsolatban nem igazán tudott új forrásokat mondani, az általam már ismert két lengyel forráson kívül.

  Annak ellenére, hogy a teremben viszonylag bőven van hely (7,5 x 3,5 m) nem nagyon tér le a vívóvonalról. A múltkori edzésen a kenjutsuról beszéltünk, kiderült - valamennyi ideig azt is művelte. Szerinte egy fontos dolgot köszönhet a japán vívásnak: „Kenjutsu gave me perfection!” Azt mondanom sem kell, hogy a társalgás angolul folyik. Megállapodtunk, hogy főleg a szabadvívásra fogunk koncentrálni, néha kielemezve a találatok miértjét. A páros (konvencionális) gyakorlatokat csak módjával fogjuk végezni. (Mellesleg kiderült, nagyon szépen és gyorsan vág fejet kitöréssel, az eddigi partnereim közül talán ő a leggyorsabb. És jelenleg csak megpróbálja visszanyerni a csúcsformáját, amiben 2014 és 2015 körül volt :-))

  Szóvál, annak ellenére, hogy „egy viking harcosról” van szó - minden szükséges kellékkel: tetoválás, megfelelő frizura -, egy rendkívül kellemes embert és kiváló vívót ismertem meg a lengyel kollega személyében.   
________________________________________
Pár kép a wolini viking hagyományőrző találkozóról:


Ui.:
Ki tudja, lehet, hogy pont ezen a csataképen is ott van valahol a helyi vikingem. Elmondása szerint jellegzetes, láncfátyolos viking sisakban, gyakran dánbaltával szokott naponta háromszor részt venni ebben a kavarodásban.
_____________

1. Egy lehetséges változat: „Lengyel, magyar – testvér-barát, együtt lendít szablyát, kupát.” Ez miben jobb, mint a wikis szócikk többi fordítása? Legalább három dolog miatt: a) van utalás a vérszerinti kapcsolatra (bratanki lengyelül unokatestvért jelent); b) a lengyel szövegben egyértelműen szablya szerepel; c) ha valaki lendíti a szablyát, abban valahogy több erőt, dinamizmust érzek, mint a sima emelésben. (Egy további változat: „Lengyel, magyar – testvér s barát, együtt lendít szablyát s kupát.”)

No comments:

Post a Comment