2016-08-24

Parafrázis

   „Idejöttök, hogy vívjatok, de a vívást is munkának fogjátok fel. Azt hiszitek, tennetek kell valamit annak érdekében, hogy felérjetek a csúcsra. Ez képtelenség! A vívás nem így működik. Játszanotok kell, mulatságnak kell felfognotok. Ne vegyétek olyan komolyan! Élvezzétek! Csak ha élvezetből csinálod a vívást, akkor fogsz fejlődni. Ha munkának, kötelességnek fogod fel, olyasminek, amit muszáj megtenned, hogy elérhesd a nirvánát, a megváltást, akkor megint csak a saját ostoba kategóriáidba próbálod belepréselni a játék világát.
   A vívás játék: leela. Önmagáért élvezd! Minél több dolgot teszel csak úgy önmagáért, a cselekvés öröméért, annál előbb leszel.” [1]

Osho után szabadon. Nem vagyok valami nagy rajongója a Rolls-Royce-s gurunak, a könyvét is csak véletlenül láttam meg a könyvtárban, de ez a rész kimondottan megtetszett. (Persze Osho nem a vívásról írt, hanem a meditációról.)
_______________________
1. Osho: Férfiak könyve. Bp., Édesvíz Kiadó, 2016, 238. o. (Eredeti cím: The Book of Men, 1998)

2016-08-18

Q & A

I saw this question on HEMA Alliance forum, in Various Newbie Questions topic.

Gentling asked the following: "I'd like to know what you call it on a single-edged sword when a blade widens near the point before tapering down again. Examples of this are some falchions, kukri, and falcata. Many such weapons are curved forward, but I'd like a term that doesn't necessarily indicate that."

Raised backedge (false edge) of a sabre gives it this distinct feature - "a blade widens near the point before tapering down again." It is called jelman (elman). This term is used in Russian language, and derives from Turkish jälman (upper third of the blade near its point). A good example of a sabre with the jelman:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e8/Drevnosti_RG_v3_ill089_-_Sabre_FM.Mstislavsky.jpg

On a kukri blade we have something very similar - bhundi (widest part/area of the blade). Naturally in this case the belly is curved forward.

2016-08-12

Gladiátorok, 1735


"Plate IX. The Faulchion or Hanger, the same with Plate I." [1]


"Plate X. The inside Faulchion, the same with Plate II."

Ilyen szablyákkal vívtak véres küzdelmeket a brit "gladiátorok" Figg korában. [2] A kép James Miller skót származású százados és vívómester 1735-ben megjelent könyvecskéjéből való. A könyv pontos címe: A treatise on backsword, sword, buckler, sword and dagger, sword and great gauntlet, falchon, quarterstaff és mindössze 15 oldalt tartalmaz: bevezető, a képek rövid leírása és különböző vívóhelyzeteket ábrázoló 14 db rézkarc (?). Az ábrákon sokféle fegyvert szerepeltet a szerző: skót egyenes kard, egész kosárral (backsword), kard és ökölpajzs, kard és kosaras hárítótőr, kard és hatalmas alkarvédő, szablya és hosszúbot. A mű bevezetőjében és egyben ajánlásában Miller százados azt írta: "...a short treatise of the gladiatory art of defence..."
A derék százados skót karddal

A képek sorrendje fel lett cserélve. "It appears that the plates in the original publication are incorrectly numbered. Each engraving contains a number in the upper left hand corner, which ought to correspond with the caption on the first page. However, some of these are incorrect. Plates 4 and 5 (St George and Hanging Guard) have been swapped over, as have plates 9 and 10 (outside and inside guard with falchion)." (LSD)

A művet Alfred Hutton is említi a saját könyvében (Cold Steel) és 1737-t adja meg a kiadás évének. 4 képét használt fel: Inside Guard, Outside Guard, Hanging Guard, St. George's Guard.

Érdekességek
A lábak közötti távolságot 12-14 hüvelykben (30,5-35,6 cm) adja meg Miller, a testmagasság függvényében, kiemelve, hogy a testsúly a bal lábon legyen. További különlegesség - "...the back part of your left hand must be within half a span of the left side of your face".
_____________________________
1.  "Plate I. Shows you the Outside-Guard, which covers the outside of your Body from Head to Toe.."

2. Nem mellékes, hogy XVIII. sz. első harmadában Miller falchionnak vagy hangernek nevezi ezeket a szablyákat. Utána kellene nézni, hogy mikor jelenik meg a sabre szó az angol nyelvben.

2016-08-04

Párbajozó olimpiai bajnokok

Lassan elkezdődik az olimpia, ebből az apropóból érdemes felidézni egy különleges párbajt, amit az 1908-as aranyérmes kardcsapat két tagja vívott egymással 1910-ben.

Világbajnokok párbaja.
Vasárnap délben egy órakor érdekes párbaj volt a Fodor-féle vívóteremben. Az egyéni kardvívás világbajnoka, Fuchs Jenő dr. vívott meg Gerde Oszkár dr.-ral, aki mint a világbajnok csapat tagja szintén viselheti a büszke címet. A párbaj szóbeli összeszólalkozásból eredt. A Nemzeti Vívő Klub most tartotta háromnapos vivóversenyét, amelyen Gerde dr. is helyet foglalt a zsűriben. Fuchs dr. a nézők között volt, mikor éppen klubja, a MTK csapata mérkőzött. A mérkőzés közben odaszólt régi barátjának, Gerde Oszkár dr.-nak: — Állj fel, majd jobban látsz. Lehet, hogy a hang volt maliciózus, de meg hogy a nagy nyilvánosság előtt is történt, a mérkőzés befejeztével Gerde félrehívta Fuchsot és egész nyugodtan igy szólt hozzá: — Kérlek, a zsüriskedésre vonatkozó megjegyzéseidet máskor tartsd meg magadnak. — Jó, jó, mondta Fuchs. Ahogyan ezt mondta, fölingerelte Gerde Oszkárt, aki azután így folytatta: — Igen, mert ez szemtelenség. Fuchs Jenő a sértésre Zacher Róbert dr. és Szász József dr-al provokáltatta Gerdát, aki Hajdú Marcel dr.-t és Krencsey Gézát bízta meg a lovagias ügy elintézésével. A segédek nem tudták békésen elintézni a két bajnok dolgát és kardpárbajban állapodtak meg, harcképtelenségig, bandázzsal. A párbajt Hajdú Marcell dr. vezette. Fuchs támadott és a pengék találkozása után Gerde mély szekundból oldalt riposztozott, amely a bandázson laposra fordult. Fuchs fejet vágott vissza, amit Gerde kivédve, villámgyorsan szintén fejet riposztozott, amely Fuchs dr. helytelen védekezés következtében fejen találta és hat centiméteres könnyű sebet ejtett rajta. A párbajt erre megszüntették. A felek nem békültek ki.


Budapesti Hírlap, 1910. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1910-03-15 / 62. szám

Bajnokok párbaja.
A Nemzeti Vívő Klub tavalyi márciusi versenyén dr. Gerde Oszkár vívőbajnok volt a zsűri egyik tagja. A mérkőzés közben dr. Fuchs Jenő vívóbajnok figyelmeztette dr. Gerdát, hogy álljon fel, mert úgy jobban fogja látni a mérkőzés lefolyását. Ezt zokon vette Gerde és hidegen visszautasította. Az affér békés utón nem volt elintézhető és a két bajnok a Fodor-féle vívóteremben kardpárbajt vívott, amelyben Fuchs könnyű sérülést szenvedett a fején. A sérülés után Fuchs nyomban tiltakozást jelentett be és azt állította, hogy ellenfele a „halt“ után vágott és sebesítette őt meg. A törvényszék ma vonta felelősségre párviadal vétségéért a két bajnokot. Fuchs ma is említette, hogy Gerde a „halt“ után vágott feléje, Gerde és segédei azonban kijelentették, hogy a párbaj szabályszerűen folyt le. A bíróság mindkét vívóbajnokot négy-négy napi államfogházra ítélte.


Pesti Napló, 1911. január (61. évfolyam, 1–26. szám)
1911-01-28 / 24. szám

A hivatalos okiratok szerint a „hatalmas” büntetést a váci börtönben töltötték le a bajnokok. Az államfogház volt az elzárás legenyhébb formája: az elítélt a saját ruhájában volt a BV ideiglenes lakója, nem volt köteles dolgozni, csak estére zárták a cellájába, hozathatott magának ebédet az étteremből, igaz csak napi 0,5 (?) liter bort ihatott ;-))))

Ui.:
Az esetet Clair Vilmos is megemlíti a könyvében (1910. március 13.). Még nem ellenőriztem.