2016-02-29

Expressz 2.

Egy  hevenyészett térkép a feltételezett vándorlásról (9. század) [1]

Jelmagyarázat:  1 - Dnyeper; 2 - Ingul folyó (kb. Szubotci falu); 3 - Déli-Bug;
4 - Dnyeszter; 5 - Prut; 6 - Szeret; 7 - Don; 8 - Donyec;
9 - Volga (Szamarai-kanyar); 10 - Belaja; 11 - kb. Volgai Bulgária;
12 - a honfoglalás kori régészeti hagyaték
Dél-Ural menti párhuzamai (egy része és igen elnagyolva) (őshaza?);
13 - kazár erődök a szlávok ellen (alánok);
14 - a honfoglalás feltételezett útja (az erdős sztyeppe sávjában,
a Kazár Birodalom felett) [2] 


1. Sudár 2015, 193. o. alapján a wikipédiás Honfoglalás szócikkben található térkép felhasználásával (A magyarok vándorlása térkép).
2. Még északabbra kellett volna ábrázolni (szinte a 8 felett).

Expressz honfoglalás

Az elmúlt 1-2 évben elég sok hír jelent meg a honfoglalást megelőző évtizedek történelmével, régészetével kapcsolatban. Az MTA 2012-ben alakult Őstörténeti Témacsoportja már két kiváló könyvet jelentetett meg erról:

szerk.: Sudár Balázs - Petkes Zsolt: A honfoglalók viselete. Helikon, 2014
szerk.: Sudár Balázs: Magyarok a honfoglalás korában. Helikon, 2015

Röviden úgy lehetne összegezni az eredményeket, hogy
  • kb. 850 körül jelenünk meg Etelközben (a Dnyeper és a Prut, Szeret között) - ez a Szubbotyici lelőhelycsoport (horizont),  és nem valamikor 670 után, amint ezt korábban vélték a tudósok,
  • Levédia mint önálló szállásterület és a honfoglalás egyik állomása - nagy valószínűséggel - nem létezett, illetve csupán Etelköz egyik (keleti) része lehetett,
  • Etelköz és a Dél-Urál között eddig nem találtak olyan temetőket, amelyeket a honfoglaló magyarokhoz lehetne kötni,
  • ebből kiindulva kb. 50 év alatt történt az átköltözés a Dél-Uráltól a Kárpát-medencébe, nem pedig 200-300 év alatt, ahogy ezt korábban feltételezték,
  • nem éltünk huzamosabb ideig a Kazár Birodalom fennhatósága alatt,
  • szinte biztos, hogy nem éltünk a Don és Donyec közötti területen (Levédia egyik korábban feltételezett helye), ami jelenleg egy igen jól kutatott terület, vannak ott alán, onogurok, kazár stb. temetkezések, ugyanakkor nincsenek magyar sírok,
  • nem éltünk a Kaukázus északi előterében (feltételezett Don-kubáni őshaza),
  • Sarkel erődjét nem ellenünk építették 840 körül a kazárok.
Csak ajánlani tudom a fenti könyveket!

Érdemes figyelni a Magyar őstörténet sorozatban megjelenő további ismeretterjesztő műveket.

2016-02-15

Táblázat!

Egy igen-igen fontos és hasznos táblázat (hozzáférhető a szurony.com jóvoltából). Főleg azok számára, akik csak most kezdenek érdeklődni a szablyák iránt, mert a többiek - nagy valószínűséggel - már évek óta ismerik.

http://szurony.com/uploads/newbb/137_4c8e80ac75669.jpg

Az alábbi magyar szablyák részletes adatait - méretek, tömeg - tartalmazza:
- gyalogtiszti (év: ?? )
- 1840 M. lovastiszti,
- 1877 M. lovassági,
- 1904 M. lovassági,
- 1935 M. lovassági,
- 1940 M. gyalogcsendőr,
- csendőr, hosszú, lovassági (év: ?? )
- csendőr, rövid, lovassági (év: ?? )
- folyamőr, tiszti.

A szurony.com hozzászólásaiból kiderül, hogy a fenti táblázat az F-8 szolgálati utasítás (1944), azaz A m. kir. honvédség szálfegyvereinek leírása cimű kiadványból való.

2016-02-14

1904 M

Kimondottan tetszett, hogy Hidasi Gergely könyvében volt egy külön melléklet, amiből az érdeklődő megismerhette a szablyafajtákat, és konktétan a legismertebb magyar szablyatípusokat. Itt a blogon korábban már megjelentek egyes magyar szablyák adatai:

1798 M

Wysocky légió pdf:
1824 M
1827 M
1836 M (gyalogsági, kedvenc)
1837 M
1845 M

1861 M

Akkor lássunk egy másik ismert változatot: 1904 M, altiszti szablya
Kép: http://szurony.com/uploads/photos/552.jpg

Tömeg .................. : 1000 g
Penge szélessége ... : 32 mm
Vastagsága ........... : 8,5 mm (fok vastagsága a markolatnál; előírás); 7,5 mm (S.)
Hossza ................. : 860 mm, 800 mm (S.)

[S. = S. kardja; adatok egy blogról]
A szablyán nincs pengevájat, viszont van zsinorgerinc, illetve egyes pengéken pengenyak merevítő (ilyen látható pl. a Hidán könyv egyik fényképén (legvége)).

Ui.:
Hogy kényelmesebb legyen a keresés, készítettem egy "kardadatok" címkét. Ha ezzel van jelölve egy bejegyzés, akkor adatokat talál az olvasó, jellemzően a szablyák - néha egyéb kardok - méreteit, tömegét, esetleg súlypontját stb.

2016-02-10

Zlatouszt (1827)


Hidegfegyverek tesztelése.
(A Bojarisnikov testvérek képalbumából, 1827)

A képen az orosz zlatouszti gyár kardpenge MEO-ja látható. Zlatousztban a fegyvergyárat 1815-ben alapították és kezdetben csak szálfegyvereket gyártottak, az első mesterek Solingenből érkeztek. A város Aranyszájú Szent János (~345-407) prédikátor, teológus, egyházatya, egyháztanító után kapta a nevét.

a) egy vízszintes fatömböt csapkod a munkás a pengével, két kézzel fogja a szablyapengét (természetesen még nincs rajtuk markolat),

b) fogoval tarja a penge erősét, a közepe rögzítve és hajlítgatja a gyengéjénél fogva,
c) függőleges hajlítgatás, a hegy a földön van megtámasztva,
d) földön fekvő hatalmas rönk csapkodása (a földön törött pengék),
e) függőleges rönk csapkodás (a földön törött pengék),
f) valami utolsó vizsgálat egy asztalnál (a földön két db hibásnak ítélt, de egész penge),
g) beütik a mesterjegyet.

Később az angolok már gépekben végezték a pengék minőségellenőrzését.

"I have to disagree with a few people here. I have been to the Wilkinson Sword Factory in London and seen the British Proof Testing machine for swords. A full explanation of the test is mentioned in the book 'British Military Swords' by John Wilkinson-Latham. The reason for proof testing came about as during the Crimea war, swords were found to break or bend in battle. This was termed by the government as the 'Crimean Sword Scandal'. The Government decided something must be done to guarantee the performance of a British 'working' sword. It has to be said that German swords made in Solingen were found to be far superior. Imagine a cavalry soldier on his horse stabbing at a foot soldier to find that the blade bent at 90 degrees instead of penetrating! He is stuck on his horse with nothing to fight with. If he was lucky, the tip broke of completely and are least he had something that was a bit rough and sharp! The Proof Test was devised. First the blade is put into the machine and it is subjected to a load for a period of time. This load causes the sword to bend dramatically. The sword must spring back to true with no deviation. Another test is to apply a drop hammer blow, ( a certain weight from a certain height) to the back of the sword, with the blade edge on a hardened steel face. The back of the blade must not bend, and the edge must not chip. There are other tests too, but my book is in storage. After passing the tests, the blade is polished and finish sharpened. A gold pellet was inserted into a milled depression in the blade and stamped with a symbol. IIRC Wilkinson Sword is a star. I have one of these just like this one."

"I have only seen the test mentioned in the book British Military Swords, which was written by one of the Wilkinson family. I found this online, which describes the test.

When tempered and set before polishing it is fixed in a machine and caused to strike an oak block with a blow of 120 lb with both its edge and back, and with similar blows, but with a force of 60 lb, with both flats. These tests detect flaws, and over or under tempering, by the breakage or distortion of the blade, the blows by the flat being particularly searching tests. If the blade passes the above tests, it is then placed vertically in a machine and shortened 5 in. by bending towards each flat, and must recover perfect straightness; it is then shortened 1 in., and must recover itself when supporting a weight of 35 lb bearing on its tang. This tests the elasticity of the blade. After polishing it is again tested for stiffness as above, and must recover perfect straightness, but only under 32 lb, and for elasticity by a further shortening of 5 in., but towards one flat only
."

http://www.bladeforums.com/forums/showthread.php/415473-What-is-the-quot-British-Proof-Test-quot-per-Cold-Steel/page2

A géppel végzett teszt leírása szerepel a Britannica 1911-es kiadásában is (F. Po.)

2016-02-04

Los enemigos de la mujer

Egy FB-s csoportban jelent meg.

Mihály herceg Oroszországban maradt egészen 23 éves koráig […] Olyan ügyességgel forgatta a szablyát, amit kozák ősei és Saldana tábornok is megdicsért volna. Minden reggel, a pétervári palotájának udvarán egy tömör, ragadós, szobrászok által használt agyagból gyúrt életnagyságú bábú várta. Fél órát állt előtte a gyakorlatait ismételve. Nem elégséges csak megütnünk az ellenfelünket. A fontos az, hogy jól üssünk, a lehető legnagyobb mélységben és erővel. És a bábu feje és végtagjai szerte-szét repültek, ahogy levágta őket az acél penge.”
— Forrás: A nők ellenségei (54.o.), Vicente Blasco Ibanex (New York, Dutton, 1920)

Annyival érdemes kiegészíteni az idézetet, hogy a mű eredeti címe - Los enemigos de la mujer és 1919-ben jelent meg. A szerző neve némileg el van írva: Vicente Blasco Ibánez (1867 – 1928). Egyértelmű, hogy szépirodalom, sőt ha nagyon akarnánk, akkor ki lehetne deríteni, hogy konkrétan melyik orosz szerző inspirálta az agyagbábu vagdalást.

Az idézetet az eredeti szöveg 49-50. oldalán találja az érdeklődő.

"Hasta los veintitrés anos estuvo en Rusia el príncipe Miguel. Sus estudios militares fueron brillantes, según Toledo, distinguiéndose entre los más famosos ofíciales de la caballería de la Guardia. Alcanzó premios en los concursos hípicos, partió á pistoletazos monedas sostenidas por sus camaradas á cincuenta pasos, manejó el sable con una maestría que hubiese admirado al general Saldana y á su abuelo el cosaco. Todos los días, en un patio de su palacio de Petersburgo, le esperaba un monigote de tamano natural hecho con la arcilla pega- Josa y compacta que emplean los escultores, y permanecía ante él media hora ejercitándose. Lo importante no era asestar un golpe al enemigo, sino darlo bien, con la mayor profundidad y fuerza posibles. Y la cabeza y los miembros del monigote volaban segados por la hoja de acero. El estudio de las ciencias militares quedaba para los de infantería y artillería, hijos de empleados y de mercaderes."

(OCR-es szövegből lett kimásolva, így egészen biztosan lesznek benne hibák.)
https://archive.org/stream/losenemigosdelam00blas/losenemigosdelam00blas_djvu.txt