2015-02-28

Kardakciók

Kardakciók rendszerezése
 

A legbonyolultabb akció is visszavezethető azonban arra a néhány egyszerű - a vívás építőköveit jelentő - mozdulatra, amelyek a vívás alapvető akciót jelentik. Ezek:

1. az iskolavívás alapgyakorlatai:
a) az egyenes vágás (szúrás),
b) a hárítás - vágás (szúrás),
c) a hárítási rendszerek,
d) a vágás (szúrás) - hárítás - vágás (szúrás);

2. a pengetámadások:
a) a kötések,
b) az ütések;

3. a pengekerülések:
a) a váltó- és kitérő vágások (szúrások),
b) a szögvágások és kitérő szögvágások;

4. a cselek (cseltámadások, cselriposztok);
5. a megismételt támadások;
6. az átvett támadások;
7. a közbetámadások;
8. a második szándékú támadások;
9. cseles közbetámadások;
10. a kontratempó 


képezik." [GA, 86]


GA = Gerevich Aladár, Szepesi László: Korszerű kardvívás Bp., 1979

2015-02-27

Francia kütyü

Francia vértesek edzőeszköze (1901)

"French cavalry training in Nantes." Francia lovassági gyakorlatozás Nantes-ban.
Forrás:  The Illustrated London News (1901)

2015-02-25

Francia vívók

A kép eredeti felirata: Escrime au sabre (Kardvívás) 
(Brunet, 1884)

Érdemes megfigyelni, hogy abban az időben hogyan nézett ki a "pást", eredetiben planché (e: plans). További apró érdekességek: szívecske a vívómellényen; szakáll nélküli fejvédek, de már van rajtuk plusz párnázat a kardvágások ellen; kissé primitív vívószablyák; és az elmaradhatatlan francia markolatú vívótőr.

Ui. (2017):
Kijavítottam a megjelenés évét: nem 1886, hanem 1884. A kép Romuald Brunet (1844-19?) Traité d'escrime, Pointe et Contre-pointe (1884) c. vívókönyvéből származik. Megtalálható az SG adatbázison keresztül,  rajzoló: Eugène Chaperon (1857-1938).

Érdemes megfigyelni, hogy hol tartja a hüvelykujját a harító és hol a támadó; nincs semmi védőfelszerelés a vívók kezén, könyökén; a cipőtalp mérete alapján kikövetkeztethető a pást szélessége. A japán könyvben, ahol fapálcával tanítják a francia kardvívás szintén nincs kézvédelem (VMH, 5568. hsz.).

2015-02-23

[TG], 1. rész

A jövőben többször is szeretnék foglalkozni a korábban már megemlített A vívás kézikönyve c. művel, amit Tomanóczy Gusztáv, m. kir. őrnagy és Gellér Alfréd, m. kir. fővívómester, a M. Kir. „Toldi Miklós” Honvéd Központi Testnevelési Intézet tanárai írtak 1942-ben.

Előszó
...A magyar vívósport holtpontra jut, s ezzel hanyatlásnak indul, ha nem tud olyan nagy tömeget megmozgatni, amelyből rátermettségük és szorgalmas munkájuk révén, a fiatal tehetségek egész sorozata léphet majdan a nagy elődök nyomdokaiba.
   A vívás nehéz sport... Sok, szakképzett oktatót kíván. Ilyen pedig aránylag - különösen a vidéken - kevés van, mert a vívómesteri pálya nem vonzó; az elszegényedett magyar társadalom ugyanis nem tudja anyagilag is értékelni a vívásoktatók testi és lelki fáradalmakkal egyaránt terhes, áldozatos munkáját.
   ... A m. kir. „Toldi Miklós” honvéd központi testnevelési intézet... tanárai által szerkesztett, évtizedes oktatói tapasztalatok eredményeiből leszűrt, korszerű, a túlságos részletezéstől mentes, csupán a lényeget nyújtó, bőséges ábrával ellátott, mindhárom fegyver iskolázásához vezető, elősegítő és a munkát megkönnyítő vívótansegédletet bocsát a magyar vívótársadalom rendelkezésére.
   Meggyőződésem, hogy ez a könyv, nemcsak a szakképzett oktatóknak lesz értékes segédeszköze, hanem a gyakorlott vívóknak is, különösen, ha olyan helyre kerülnek, ahol mester nem áll rendelkezésükre. Ennek birtokában ugyanis nemcsak maguk dolgozhatnak rendszeresen és szakszerűen tovább, hanem a vívás iránti lelkesedéstől vezetve, egész kis vívógárdát gyűjthetnek maguk köré...
   Ha ez a tansegédlet csak kevéssel is hozzájárul ennek a célnak eléréséhez, megelégedés töltheti el mindazokat, akik... ennek a műnek megjelenését elősegítették.

Budapest, 1942.

vitéz Somfay Elemér alezredes
a m. kir. „Toldi Miklós” honvéd központi
testnevelési intézet parancsnoka


Néhány rész pont olyan, mintha a mostani helyzet precíz leírása lenne :-(((

2015-02-19

Török portyák


Jól látszik, hogy jóval Mohács előtt milyen rendszeresen támadta az Oszmán Birodalom portyákkal Dalmáciát, az Isztriai-félszigetet és a velencei területeket, illetve az osztrák tartományokat (Karintiát, Stájerországot).
 
Forrás:
Donald Edgar: An Historical Geography of the Ottoman Empire, 1972
92. oldal

2015-02-16

Árak anno...

Árak a múlt század 20-30-as éveiből.

Bay Béla Gerentsérről:
"Mennyit kért a magántanítványoktól?
- Egy hónapra húsz pengőt fizettem. (Csak úgy hasonlításképpen a Spolarits sörözőben ebben az időben egy flekken káposztás cikával, vargabélessel és egy pohár sörrel egy pengő volt.) A Gerentsér-terembe bárki lejárhatott, bárki fizethette a leckéért járó díjat, de az egyáltalán nem volt biztos, hogy maga Gerentsér iskolázott vele
."

"De, míg Gerentsérnél, ahol egyetemi hallgatók meg kisemberek párbajoztak, ez fejenként 20-20 pengőbe került, addig Santellinél 100-100 pengő volt a taksa, ezen felül meg kellett téríteni az elhasznált kardokat, fizetni a teremszolgát, a segédmestert, az orvost, s ha a maestro készítette fel a párbajozót, az is 100-200 pengőbe került. De hát Santellinél nem a kispénzűek párbajoztak."

Páston és páston kívül. Bp., 1979

Elek Ilona és Margit az akkori árakról:
"Egy penge ára beszereléssel, amit a sportüzletben végeztek, 2,40 penge. Sok pénz volt ez annak idején. Nem kevesebb mint egy ebédmenü ára, bármely drága Duna-parti étteremben... Egy krómtalpú vívócipő 40 pengőbe került. A gépesítés és fémpást bevezetése előtt pedig senki sem vívott tornacipőben, az edzők a lábtartás miatt ellenezték is."

Így vívtunk mi. Bp., 1968

2015-02-14

Borsody (2.)

Bay Béla így összegzi:

"Mi volt a Borsodi-iskola lényege?
– A tempó és a taktika, melyet közvetlen módon át lehet adni, de ezt oktatni megtanulni - már a nehezebb feladatok közé számított. A tanítvány részéről sem volt éppen könnyű, hiszen nem mindenki rendelkezett olyan tempóérzékkel, s taktikai érettséggel, hogy a mester elképzeléseit magáéva tudja tenni. De a Borsodi-tanítványok megfeleltek ennek a követelménynek, talán a vonzás-kiválasztás is közrejátszott ebben. Sőt, bizonyos vagyok benne! Azok a versenyzők ugyanis, akik nem passzoltak hozzá, el is mentek tőle. De sokan közülük csak Borsodi által válhattak igazán naggyá. A Borsodi-tanítványok között ugyanis olyanok is akadtak, akik nem a klasszikus technika szerint vívtak, ilyen vívó Santelli vagy Gerentsér kezében semmi sem lett volna, de Borsodinál vívó lett, s nem is akármilyen!
"

Bay Béla, L. Réti Anna Páston és páston kívül Bp., 1979

2015-02-12

Francia hölgyek


Egy lelkes nyíregyházi szablyavívó FB oldalán láttam meg a képet, aztán kedvem lett egy kicsit rákeresni.

Először a francia szöveget próbáltam értelmezni: "Une suites d'une rivalité. - Un duel au sabre entre femmes", kb. "Egy vetélkedés eredménye. Kardpárbaj hölgyek között (Hölgyek szablyapárbaja)." Közben kiderült, hogy a kép a Le Petit Parisien. Supplément littéraire illustre c. francia lap 1894. február 18-i számából való.

Az eredeti kép megtalálható:
http://gallica.bnf.fr/m/ark:/12148/bpt6k830424s/f56.image

2015-02-09

Fórum (2.)

Tavaly áprilisban írtam a Szablyavívók fóruma bejegyzést. Ebben arra kértem a blog olvasóit, hogy ne habozzanak megjegyzésekkel, kritikai észrevételekkel gazdagítani a blogot, közös tudásunkat.

Most egy másik lehetőségre szeretném felhívni az olvasok figyelmét. Az Index.hu fórumán elindítottunk egy témát ( A vívás mint harcművészet), ahol a vívásról társalgunk. "Ebben a topikban a vívás harcművészeti aspektusait szeretnénk megvitatni. Elsősorban a történelmi európai vívással, ezen belül szablyavívással szeretnénk foglalkozni, de minden más vívás képviselője is szívesen látott vendég..." - olvasható a leírásban.

A topiklakók között van:
- tőr- és botvívó,
- kendós,
- szablyavívó,
- olyan kenjitsus, aki szablyavívó versenyre is elmegy,
- HEMA (történelmi európai hm-ek) kutató, aki a XVII. sz. magyar szablyavívás
   megismerésével foglalkozik,
- és olyan mameluk hagyományőrző, aki a Magyar Szablyavívó Iskola edzéseit látogatja.

Egyszóval igen érdekes társaság gyűlt össze. Remélem, idővel az ott folyó társalgás legalább annyira vonzó lesz a történelmi vívás iránt érdeklődöknek, mint a Militia.hu Vívás c. topikja.

Link:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9221230

2015-02-04

Bély Mihály


Ez a kép a vívómester (és a felszerelés) miatt érdekes. Bély Mihály (1863-1920) volt az egyik olyan vívómester, akinek Keresztessy József állította ki az oklevelét. Klell Kálmán 1972-es cikke szerint  "Keresztessy előszeretettel foglalkozott Vay Lajossal, mert látta rátermettségét. Ezért rendszerében teljesen kiképezte őt. Keresztessy csak Sándor fiának, Vaynak és Bély Mihálynak oklevelére írta alá a nevét, ezért őket lehet Keresztessy-utódoknak elismerni."

Társszerzőként Bély 1897-ben írta az Angol rugósdi c. első magyar nyelvű foci szabálykönyvet.

A képpel több helyen is lehet találkozni. Pl. Clair Vilmos műveinek (Magyar párbajok • Párbajkódex) 2002-es kiadásában is szerepel, 2 helyen is, de csak csonkított változatban - hiányoznak a nevek.