2015-12-19

Kendó (2.)

"A kölcsönös üdvözlés után vallásos ceremóniák kerülnek sorra, majd két kézre fogják a bambuszt és "elmélkedtek". Ez több a mi lélektani koncentrációnk, mert magában foglalt olyan mágikus elemeket is, amit a kendó jelentett a vívó számára, túl a gyakorlótermen is. Az elmélkedést (bátorságkoncentráció, önbizalomgerjesztés) előírt be- és kilégzési gyakorlatok szakítják meg. Ezt követte egy csatakiáltás sorozat. (Véleményem szerint ebben a rontásüzést, az ellenfél racionális megzavarását és autogén-tréning motivumait kell keresni). A kiálltozások során már megközelítik és árgus szemekkel méregetik egymást, majd midőn az ellenfelek hangja elhal, megkezdődik a csoportos összecsapás. A győztes az, akinek sikerül az ellenfele fejére, vagy vállára két olyan ütést mérni, hogy az maga is elismeri a vereségét. Küzdelem közben meg van engedve, hogy az ellenfelet nekifutással feldöntsék, illetve elbuktassák. A pár nélkül maradt győztes társait segíti. A küzdelmet rituális ceremónia zárja le. Hasonló keretek között zajlanak a páros mérkőzések is.

A II. világháboru után az amerikaiak a meglepetésszerű támadások megelőzése érdekében betiltották a gyakorlást. Csak a békekötés után engedélyezték. A kendó hamar kiheverte a kényszerszünet okozta visszaesést. Ma más modern sportként tartják nyilván. Meghódította a nőket is. A japán testnevelési főiskolákon a fő tantárgyak közé tartozik.

Modern vívóiskola változatát a hazatérő katonák Amerika-szerte elterjesztették. Különösen az egyetemisták körében vált közkedvelté. (Lásd a tüntető diakokról készült filmfelvételeket!)
"

Kun László: Egyetemes és magyar vívástörténet. Bp., 1969, 68. o.

2015-12-18

Kendó (1969)

Egyszerűen nem tudok ellenállni ennek a gyöngyszemnek.

"Adalékok a japán vívás történetéhez

A japán vívásnak három sajátos területe alakult ki:
a) harcgyakorlás gyalog és lovon*,
b) kardvívás mint táncmotivum,
c) a szorosabb értelemben vett vetélkedő, vagy sportvívás: bambuszbottal, illetve 

   európai sport fegyverekkel.

A modern tőr, párbajtőr és kardvívásuk a legutóbbi időkig meglehetősen gyerekcipőben járt.


A japán vívósportot megtestesítő kendó szószerinti fordításban a "kard útját" jelenti, ami nem csupán a bambuszvívást fejezi ki, hanem egy sajátos filozófikus nevelési rendszert, ahová a kendó "vezett". Mi fogalmaink szerint egy önuralomra, bátorságra nevelő gyakorlatrendszert kell érteni, amibe beletartoznak bizonyos vallásos ceremóniák, öltözködési szertartások, elmélkedések, légzőgyakorlatok és csatakiáltások. A vívóeszköz a "kendó" ötrészes bambuszbot, kardmarkolattal (kb. 110 cm). Maga a vívás történhet egy, vagy két kézzel, attól függően, hogy a kendó-forgatók hányadik kategóriába tartoznak.

Elsajátításához - a többi japán eredetű sportokhoz hasonlóan - több éves türelmes gyakorlásra van szükség. Hosszú ideig csak lelki felkészítés, a ceremóniális keretek, és a rávezető mozgások, cselek, félreugrások, tempó és ritmusgyakorlatok folynak. Ahhoz, hogy valaki a kendó védőöltözéket felölthesse és a bambusz botot a markába szoríthassa magas mozgásügyességi és lélektani "beidegzettségi fokot" kell elérnie. A próbák egyike például abból áll, hogy a jelöltet egy vászonkendővel meglepetésszerűen szembecsapják. S csak akkor engedik a küzdelembe, ha az meg sem rezzen.

A II. világháborut megelőzően Japánban járt szemtanuk leírása szerint az iskolai vagy "egyesületi" kendóvívás azzal kezdődik, hogy a terem két szembenlevő falánal guggoló állásban elhelyezkedik a két csapat
."

                                                                Folytatás következik

* Kézzel írott széljegyzet: "A jakuzák és a szamurájok iskolái külön tanulmányt érdemelnek." [Elképzelhető, hogy a szerző saját példánya volt ez a könyvtári darab, és ezt látta el széljegyzetekkel.]

Kun László: Egyetemes és magyar vívástörténet. Bp., 1969, 67. o.

2015-12-17

Bay & kard

A topikban írta egy törölt nick: "...Ah, Bay Béla nem is értett a kardvíváshoz!" Pár hozzászólásban már foglalkoztam a témával: a három fegyvernemes eredményekkel 1937-ben elnyert Horthy-kupával ("Erre a gyönyörű, ezüstből készült, és féldrágakövekkel díszített vívótrófeára ma, kilencvenkét éves koromban is nagyon büszke vagyok", 29. o.), a tanítványai eredményivel (1972-es olimpia, Marót Péter kardvívó ezüstérme, 101. o.). Most egy további érdekességet szeretnék megosztani.

1940-ben rendezték meg x-ik alkalommal a Terstyászky-emlékversenyt (előtte volt már 1933-ban, 1934-ben, 1935-ben; névváltozat: Tersztyászky). Abban az évben csapat- verseny formájában került megrendezésre az emlékverseny, és Magyarországot a Bay, Berczelly, Gerevich, Kovács, Maszlay, Rajczy összeállítású csapat képviselte, melynek Piller volt a kapitánya. A magyar kardvívók 22:14 arányban nyertek (147:119 volt a tussarány). Bay Bélának nem volt miért szégyenkeznie, hiszen egy kardvívó versenyen, a legjobb olasz kardvívókkal szemben 4 győzelemmel járult hozzá a kiváló eredményhez, legyőzve a három legsikeresebb olaszt: Pintont, Marzit és Gaudinit.

Bay-Montano: _________ 0:5
Bay-Masciotta: ________ 4:5
Bay-Perenno: _________  5:2
Bay-Pinton: ___________ 5:3    [1]
Bay-Gaudini: __________ 5:2    [2]
Bay-Marzi: ___________  5:3    [3]

Számomra a Gaudini ellen elért 5:2-es győzelem a különleges, hiszen az olasz vívó hatalmas termetű ember volt - 200 és 205 cm közötti magasságot adnak meg a különböző források, Bay Béla pedig valahol 172 cm körül lehetett a fényképek alapján. Ezen a versenyen még Berczelly (5 győzelem) sem tudta legyőzni az olasz óriást, 2:5 arányban vesztett. Gerevich (4 győzelem) úgyszintén: Gerevich-Gaudini: 3:5.

Kovács Dénes: A vívó apostola és a vadászat szerelmese. (2006) 32. o.
_________________________

1. Vincenzo Pinton, négyszeres olimpiai ezüstérmes.
2. Giulio Gaudini, háromszoros olimpiai ezüstérmes csapatban meg egyéniben
    (1932-ben egyéniben). 
3. Gustavo Marzi, háromszoros olimpiai ezüstérmes (1936-ban egyéniben).

2015-12-15

Kardírás (2.)

Az előző részből nem igazán derült ki, hogy ez egy teljesen új fejlesztés és nem egy létező nyugati lejegyzési rendszer (tovább)fejlesztése. Az egyik olvaso visszajelzett, hogy számára a HH, HxH, H++H stb. jelölések matematikai képletekre hasonlítának és némileg zavart okoznak. Pedig a dolog végtelenül egyszerű: a HH jelzés csupán azt jelenti, hogy tercállásban (3g) és (:) helyzetben, amikor mindkét vívó egy vívóvonalon áll, akkor érintkezik a két hegy (HH), azaz a két vívó középtávolságra van egymástól (pl. csak kitöréssel érhető el a másik feje, mellkasa stb.)

Lássuk a folytatást.

(?.)    bármilyen csel: pl. (?f) fejvágás cselezése
?()    áltámadás, szándékosan rövid támadás
(?t)    „testcsel”: cseles mozdulat a felsőtesttel, (?p0) "hegycsel"
(?+!)    igen mély szúráscsel (a megcélzott felülettől 5-10 cm-re megállítva)

)    hárítás
/)    félhárítás
(    elkapás
o    körhárítás: pl. o3) körterc
/o    félkör hárítás: pl. /o5) a penge hegye más utat ír le, mint egyszerű kvintnél

..!    bármilyen meghívás
1!    prím meghívás, 2! szekond meghívás
3!    terc meghívás; a 3! nem azonos a 3), illetve a 3g

0!    Hutton-féle középállás (resting medium guard) [122] 
0,!     az előbbi helyzet olyan változata, amikor le van eresztve a kard hegye („pihenő” VA)

1)    prímvédés, 2)    szekondvédés
2')    kivonuló szekondvédés, átmenet „magyar gardba” kivonulás közben
3)    tercvédés, 4) kvart, 5) kvint, 6) szekszt, 7) szeptim
3')    magas tercvédés
4')    magas „kvart” ( tulajdonképpen 6) )
3.)    mélyterc (Gerentsér ezt a védés javasolja mély oldalvágás vagy kézvágás ellen)
4.)    mélykvart
3,)    lábterc, külső combvágás (;c) ellen
4,)    lábkvart, belső combvágás (c;) ellen
t)    kitérés (testtel)

x    kötés
x-    ütés: x-! erős ütés, x-? gyenge ütés
x=    érintkezés, hárítás utáni nyomás [123]
-    (felső) vonal, .- alsó vonal

Egyéb:
(>)    visszatámadás, riposzt
::    együttes támadás
=    kettős találat
.()    elővágás; .(f) tempófej; .(+) feltartó szúrás
().    utóvágás HEMA-ban
(.. ..)    láncvágás: (m (B)(F)) vagy (mBF) 2 db mellvágás, Meyer-jelöléssel
[x]    lefegyverzés
(..!)    erős vágás, (..!!) brutális vágás, amiért már esetleg figyelmeztetés jár
())    vágás csapásponttal (CoP)
(=)    együttes találatot eredményező „pánikvágás” hárítás helyett
(~)    véletlen találatot eredményező, minden céltudatosságot nélkülöző pengemozgás
xx    „hirtelen halál”, az első tiszta találatig folyó küzdelem

p1    penge részei: p0 - a hegy, p1 - a penge gyengéje, p2 - közepe, p3 - erőse

A kardírás elemeit felhasználhatjuk a szabadvívás során elért pontok lejegyzéséhez: pl. (m) 2:0; 2:1 (;k).
______________
Lábjegyzetek:

122: Nem vívóállás, inkább csak egy meghívás. Azért medium, mert a markolat a vívóvonal felett helyezkedik el. Kb. 3) és 4) közötti helyzet. 0,! meghívásban majdnem a talajig lehet leengedni a nehezebb vívóeszköz hegyét. Ezt általában vívótávolságon kívül alkalmazhatjuk, pihenés céljából.

123: Kiegészíthetjük egyéb jelekkel: x=<! jelölheti az ellenfél erős nyomását, x=<!! annak nagyon erős szintjét; x>< jelölhetné az ellennyomást.

2015-12-08

Botvívás

Teljesen más miatt nézegettem Kun László "A magyar testnevelés és sport története" c. könyvet (1982) és találtam meg a következő részt: "A műsoron... szamárfuttatás, birkózás - délszlávoknál kőhajítás -, botvívás (botostánc) és más erőpróbák szerepeltek... Jellemző, hogy a pusztamérgesi és az öttömösi pusztán a korábban szokásos botostánc-vetélkedőt az 1860-as években a csendbiztosok azért nem engedélyezték, mert az rendszerint verekedéssé fajult. Előfordult, hogy még a békebíróként fellépő házigazdát is megverték." (208. o.)

Ebben a részben található a fenti idézet:

4.2.10.
A parasztság testkultúrájának beszűkülése, a népi játékok elsorvadása az abszolutizmus
és a dualizmus időszakában

4.2.10.1.
A magyarországi testkultúra népijáték-, néptánc- és vetélkedés-hagyományai 1849 és 1918 között
...
4.2.10.3.
Népi játék - nemzeti sportág

Kapcsolódó adatmorzsák (az időrendi táblázatból - 495-578. o.):

1651:
A nagybányai iskolatörvény kimondja: "Játéki mulatságra kimenvén nem nyíllal, tegezzel, küszködéssel, puskákkal s több effélékkel, hanem laptával vagy tekével és hasonló eszközökkel játszodjanak..."

1657:
A debreceni református kollégium iskolatörvényei... a küzdő- és fegyveres testgyakorlatokat azonban eltiltották.

XVII. sz. vége:
... A gyermekek úszását, birkózását és más küzdőjátékat, kockázását és kártyajátékát betiltó megújító iskolatörvények hatástalanok.

XVIII. sz. első fele:
... Eltiltják... a küzdővetélkedőket...

Hasonlókat már olvastam a miskolci református gimnázium 1724 körül rögzített szabályzatában.

2015-12-03

Kardírás

A történelmi kardvívásban alkalmazott vívóakciók lejegyzésére szolgáló rendszer
(A Grundvívás könyv 1. sz. melléklete)

Külföldi internetes fórumokon fellelhető (volt) az ilyen jegyzetelési rendszerek rövid leírása (Oxford Fencing Notation), de a magyar kardvívó szakirodalomban nem található még utalás sem a vívóakciók gyors lejegyzésére szolgáló rendszerről. Könnyen elképzelhető, hogy létezett ilyen módszer, de valamiért nem terjedt el szélesebb körben.

Miért érdemes megtanulni a kardírást? Ez a rendszer akkor lehet hasznos, amikor gyorsan szeretnénk lejegyezni, illetve a vívónaplóban rögzíteni az edzésen végzett gyakorlatokat, rövid és könnyen átlátható edzéstervet kívánunk készíteni, vagy a közös vívás kiértékelése közben jegyzetelünk. A kardírás segíti a gyakorlás közbeni jegyzetelést, amikor egy-egy sikeres vagy érdekes akció után megállunk és gyorsan leírjuk az egészet. Saját megfigyelés, hogyha a tartalomjegyzék kardírással van rögzítve, akkor gyorsabbá válik a keresés.
  
Jegyzetelésnél fontos megemlíteni a távolságot, ahonnan indult a vívóakció, ki volt a kezdeményező, az adott vívótávolság áthidalására szolgáló lábmunkát, a támadás részleteit (hova történt a támadás stb.), az ellenfél válaszreakcióit.

Lábmunka
:
l>    lépés előre
l<    lépés hátra
xl    keresztlépés [118]; xl< keresztlépés hátra
/l    féllépés;  .l kis lépés ( /l ); 'l nagy lépés
u    ugrás helyben; u> ugrás előre; u< ugrás hátra
k    kitörés [119]; k< kitörés hátra (elővágáskor)
p    szünet
d    dobbantás
f    felállás: f< hátra (alapváltozat), f> előre
fl    fless

nl    több lépés egymás után, pl. 3l> 3 lépés előre
;l    oldallépés balra (merőlegesen a vívóvonalhoz), a jegyzetelő vívó szemszögéből
l;    oldallépés jobbra
';l    oldallépés balra-előre
.;l    oldallépés balra-hátra ( ;l; sok oldalmozgás az asszó során)

Távolság:
x|    zárt távolság (H)
.|      kistávolság   (HxH),
|     középtávolság (HH),
'|     nagytávolság  (H+H)
''|    távolságon kívüli helyzet (H++H)

:    mindkét vívó pontosan a vívóvonalon áll
':    a jegyzetelő vívóhoz képest balra van az ellenfele
:'    tőle jobbra helyezkedik el

3g    terc vívóállás (normál változat, jobbkezes vívót feltételezve), g mint gard
2g    szekond vívóállás
2'g    magas szekond (régi magyar vívóállás)
g3    fordított vívóállás (balkezes vívó)

Vívóakciók:
(.)    bármilyen akció (vágás vagy szúrás)
(;.)    bármilyen akció kívül: pl. (;f) külső arcvágás
(.;)    bármilyen akció belül: pl. (f;) belső arcvágás
()    bármilyen vágás
(A)    Meyer vágásai: A, ..., H; (AB) az (A) és (B) közötti vágás
(1)    a brit Six Cuts rendszer vágásai: 1, ..., 6
(~..)    bármilyen fokvágás:  pl. (~f) fejvágás 1. kézhelyzetben végrehajtva, fentről, fokkal
'()    hosszú (): pl. '(f) fejvágás, ami a mellen vagy vállon fejeződik be
(l..)    lendített vágás: pl. (lf) prímhárítás utáni lendített riposzt fejre
°(..)    szögvágás
x()     kötött vágás
(+)    szúrás [120] 
(f)    fejvágás; (,f) külső nyakvágás, Meyer (H); (f,) belső nyakvágás (B); .(f) tempófej
(m)    mellvágás
(m/)    áthúzott mellvágás; (mF) mellvágás alulról felfelé, (F) [121]
(o)    oldalvágás (kb. vízszintesen)
(,o)    oldalvágás alulról felfelé, (oF)
(h)    hasvágás
(a)    alkarvágás: (;a) kívül, ('a) kívül-felül, (a') belül-felül, (a;) belül
(aa)    felkar
(k)    kéz(fej)
(c)    combvágás; (;c) külső combvágás; (c;) belső combvágás
(l)    lábszár
                                                                 (Folytatás következik)
_____________________________
118: Változat: /xl<  a keresztlépés hátra lábgyakorlat első fele mint védekezés pl. combvágás ellen.

119: Változatok: k; = kitörés bal lábbal normál (3g) vívóállásból; .k 'k = jellegzetes dupla kitörés barantában.

120: ('+') mellszúrás, (.+.) hasszúrás, esetleg a kvadránsok felhasználásával: ('+) az ellenfél mellének jobb oldala lett megszúrva,  (+.) az ellenfél hasának bal oldalát érte a szúrás; (f+) arcszúrás, (f+ 1k) arcszúrás 1. kézhelyzetben; x(+) kötött szúrás.

121: (mD) speciális kozákvágás, (D) 1. kézhelyzetben (a 4. irányában fordítva); (D')

2015-11-09

Grundvívás (2.)

Pont egy éve említettem a grundvívást. Végre elkészült a könyv:

                                                       A történelmi kardvívás alapjai -
                                                   módszertani segédlet önállóan edzőknek

                                                                      (Grundvívás)

Adatok:  
    608 ezer leütés (karakter + szóköz)
    85250 szó,  8584 sor
    188 oldal (A/4)
    29 kép

Feltöltöttem a Google drive-ra a könyv elejét (~33 oldal, ~14,5% (a leütések alapján)).
Ez tartalmazza a teljes tartalomjegyzéket, aztán

"Előszó                                            

I. rész

1. Kezdeti lépések                                       
2. Az eszközök                                       
3. A sportvívás és a történelmi vívás összehasonlítása                   
4. Hogyan érdemes elkezdeni?                               
5. Az edzésterv                                       
6. Az edzőtársak                                       
7. Hogyan használjuk a könyvet?                               
8. A képek                                   
9. A kesergős rész                                       

II. rész

1. edzés:   Alapállás, vívóállás, lépés előre. A kard részei
" (a teljes 1. edzés anyagát),
továbbá az irodalomjegyzéket, végül 3 ábrát, hogy lehessen látni valamit a képekből is.

Pdf: https://drive.google.com/open?id=0Bxp44r8lN6WZcXgtXzJnN1N6cG8

Ui.:
"Köszönet az Olvasónak, hogy volt türelme edzésről edzésre követni a szerző gondolatmenetét, vagy csupán a könyv gyors átlapozása közben eljutott idáig. Művének előszavában Gerentsér László azt írta: „Örülni fogok a tárgyilagos kritikának, mert a különböző felfogások harcából, ha azok becsületesek, jóhiszeműek és komoly tudományon alapulnak, mindig az igazságnak kell győztesen kikerülnie." [GE, XI] Ezzel a gondolattal zárnám a könyvemet.

                                                                                Finis

Anno Domini 2015
"

Ui. 2.:
A könyvvel kapcsolatos megjegyzéseket írására a bejegyzés alján is van lehetőség, akár névtelenül is ;-) vagy a Vívás mint harcművészet c. indexes topikban (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9221230).

2015-10-22

Fórum (3.)

Tavaly még arra bíztattam a blog olvasóit, hogy ne habozzanak (szakmai) megjegyzéseket, (konstruktív) kritikai észrevételeket tenni, ezzel gazdagítva közös tudásunkat. Sajnos nem sok eredménnyel járt a kezdeményezés. Ennek hatására január végén elindult egy indexes vitatéma - A vívás mint harcművészet -, ami messze felülmúlta a kezdeti elvárásaimat (http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9221230).

Mind a minőségi tartalom tekintetében, mind pedig mennyiségileg (2400+ hozzászólásnál járunk, ami már többszörösen meghaladja a militia.hu korábbi szaktopikjának a méretét). És ami sokkal fontosabb: az aktív hozzászólók létszámával!

Az aktív topiklakók közt van:
- tőr- és botvívó,
- IV. danos kendós,
- szablyavívó,
- kenjitsus, aki szablyavívó versenyre is elmegy,
- HEMA-kutató, aki a XVII. sz. magyar szablyavívás megismerésével foglalkozik,
  és akinek hamarosan könyve jelenik meg a témában,
- mameluk hagyományőrző, aki a Magyar Szablyavívó Iskola (MSZVI)
  edzéseit látogatja,
- a kínai kardvívás iránt érdeklődő kungfus.

Az elmúlt időszakban csatlakozott hozzánk:
- egy barantás oktató,
- egy lelkes blogíró, aki korábban az MVSZI-hez járt vívni, és a jelen blog segítségével
   talált rá az indexes fórumra.

További lelkes fórumozást!

Külön kiemelném a topik működését jellemző rendkívül konstruktív és szakmai hangulatot.

2015-10-10

750+ g

Ha Arlow sejtette volna, hogy az egész könyvéből ezt az egyetlen részt fogják idézni, vitatni a legtöbbet, akkor biztosan gondosabban fogalmazott volna.

"A kardnak soha nem szabad 75 dekánál nehezebbnek lennie, mert súlyosabb karddal már nem lehet vívni." [AR, 228]

Újra és újra elolvasva az idézetet, az egész oldalt, illetve a fejezet elejét úgy tűnik, hogy a következő dolgokra gondolhatott a szerző:

a) egy átlagos fizikummal rendelkező, képzetlen ember, akit fel kell készíteni a párbajra (paukolás), nem tud hatékonyan forgatni egy 750 g-nál nehezebb párbajszablyát; nem vívni fog vele, hanem félelmében kaotikusan csapkod majd (lásd Gárdonyi Géza esetét a barátjával, eredmény: egy majdnem levágott bal kar, két megsérült párbajsegéd),

b) egy tapasztaltabb vívó ugyan hatékonyabban fogja forgatni a nehezebb kardot, de egy ilyen kiélezett helyzetben túlságosan belelendül majd és nem fogja határolni a vágásait (erőszakosan átvágja a védéseket és hatalmasokat fog támadni stb.) (lásd Wesselényi párbaját, eredmény: egy eltört markolatkengyel, 4 levágott ujj; Herczeg Ferenc egyetlen honaljvágással sebesítette meg ellenfelét, aki a szakszerűtlen ellátás miatt pillanatok alatt elvérzett),

c) és minden egyéb, ami a ket véglet között még elképzelhető.

Szóval, meztelen felsőtesttel meg egy nehéz szablyával már nem vívás lesz a párbaj során, inkább élet-halál harc, méghozzá úgy, hogy a felek nem is lesznek teljesen tisztában a bevállalt kockázat mértékével.

A lényeg az idézet szövegkörnyezetében keresendő: Arlow csupán a szablyapárbajokra tesz megállapítás, hiszen pár sorral később leírja: "A rendes párbajkard súlya 40-60 dkgr., a penge szélessége 12-16 mm. széles szokott lenni." Csupán lejegyzi a korabeli szokásokat, egy ajánlást tesz, nem pedig egy általános és örök érvényű megállapítást, amely egyformán igaz a római lovassági kardra (II-III. sz.), a németalföldi rapierra (XVII. sz.) vagy a huszár szablyára (XIX. sz.), és egyáltalán az egész vívásra.

2015-10-02

Ví-tan (2.)

Eddig Domján János 1839-ben megjelent könyvét csak az OSZK-ban lehetett tanulmányozni, már ha valaki vette a fáradságot és beült a könyvtár hangulatos olvasótermébe. Arról nincs adatunk, hogy az országban vagy külföldön ebből a vívókönyvből hány példány létezik még, az OSZK-ban őrzött példány Nográd Vármegye Múzeumából került a könyvtárba.

Korabeli védőfelszerelés szablyavíváshoz

Ebben a bejegyzésben csak kedvcsinálásként, gyorsan "átlapozzuk" ezt az értékes forrásmunkát, anélkül, hogy komolyabban elemeznénk annak tartalmát. A szerző 1839. május elsején írta a könyv előszavát, a Ví-tan-ban szurdavívás (tőrvívás) és kardvívás (szablyavívás) alapjait mutatja be, miközben megemlíti a többi vívásnemet is. Domján szerint a szablyavívás "nemesebb és nemzeti", a tőrvívás "művészibb, s a kéz gyakorlásra igen szükséges. Azonban nem következik, hogy aki szurdával bánni nem tud, karddal sem tanulhat meg, áll egyik a másik nélkül." [1] A szerző megfigyelése szerint a török kard igen görbe, a francia, lengyel és magyar kard többnyire megegyezik egymással [2]. Megtudhatjuk, hogy a hárítólapot 1839-ben még védvasnak nevezték és a pengének három része van: töve, közepe és hegye.

Vívóállások

Ha Domján több támogatást kapott volna a környezetétől, akkor már 1840 környékén megjelenhettek volna magyar nyelvű könyvek a lándzsa-, szurony- vagy ökölvívásról (!), sőt "50 arczkifejezés és művészi állás" [3] is bemutatásra kerülne, "ha mind ezek hazánkban némi pártolásra jutnának."

Király Sándor jóvoltából ez a könyv - az első magyar nyelvű vívókönyv - mostantól online is olvasható, kutatható. Köszönet érte!

http://www.facebook.com/download/1472367323072968/Hu_B1_265529.pdf
(halott link; megszüntett FB-csoport)

Hála Chris Gordon-nak a könyv továbbra is elérhető:
https://www.scribd.com/document/283634276/Fencology-J-Domjan-1839#

(A Google is megtalálja, fencology scribd keresőszavak segítségével.)
________________________________________________________

Megjegyzések:
1. Ez érdekes megfigyelés, főleg annak fényében, hogy ebben a korban a francia tőrvívás dominált, a vívást tanulók általában tőrvívással kezdtek és csak utána sajátítottak el a szablyavívás alapjait. Sokkal később, 1895-ben Sztrakay Norbert is megfogalmazta: a tőrvívás előzetes ismerete nélkül is megtanulható a szablya hatékony használata.

2. Ez nem annyira meglepő, mivel elképzelhető, hogy a szablya (részben) magyar közvetítéssel került Lengyelországba, valamikor Báthory István korában, illetve a franciaországi megjelenése könnyen összekapcsolható Bercsényi László ottani ténykedésével, nevezetesen az első francia huszárezred megszervezésével.

3. Nem teljesen egyértelmű, hogy mire gondol a szerző, de mivel a gymnastica köréhez tartozonak említi a következőket: "járás, tagfeszitésék, művészi állások, s ehhez tartozó arczkifejezések p.o. az ábrándozás, bátorság, bámulás, csudálkozás, düh, erőlködés, fájdalom, félelem, ijedség, kétségbeesés, könyörgés, parancsolás, remény, stb. a művészi állásokkal egyezőleg összekötve minden szinésznek legfőbb tulajdona, melly nélkül nem is szinész", ezért elképzelhető, hogy alapszintű színpadi ismeretekről lehet szó. Ezt erősíti egy másik idézet is: "Szükséges még a vivás a szinészeknek is, kik ez által állást és járást nyernek."

2015-09-10

Tőrvívás

Miért érdemes megismerni az olimpiai tőrvívást?

Erre a kérdésre egy remek angol vívóblog (HEMA) egyik bejegyzése válaszol.

Röviden, mert:

1. megtanít mindig kézzel indítani a támadást (a lábak megindulása előtt), amikor egy
    egyenes mentén történik a támadó akció,
2. jó móka, illetve viszonylag kevés fájdalommal járó, vívástechnikailag hasznos játék,
3. segít megtanulni a támadót megillető konvencionális előny koncepcióját,
4. komoly hangsúlyt fektet a hegyvezetés finom részleteire, anélkül hogy szükségtelen
    mértékben alkalmazna testi erő,
5. megmutatja, hogy egy másik vívórendszer hogyan old meg olyan problémákat,
    amelyekkel a HEMA-vívók is szembesülnek.

Részletesebben:
Five Reasons to Learn Foil Fencing
http://www.encasedinsteel.co.uk/2015/08/21/five-reasons-to-learn-foil-fencing/

2015-09-03

Smallsword

Egy lelkes kollega cikkírás közben szembesült azzal a problémával, hogy mi a magyar megfelelője az angol smallsword kifejezésnek. Korábban már én is találkoztam ezzel, de csak most vettem a fáradságot, hogy alaposan átnézzem az irodalmat.

    Csillag Ferenc Kardok a történelmünkben (1971)
    Kalmár János Régi magyar fegyverek (1971) (?)
    Lugosi József Kardok (1988)
    Sach, Jan Régi kardok, tőrök, buzogányok: a cséphadarótól a párbajtőrig (2000)

Ebből a 4 db könyvből az elsőt meg a negyediket sikerült megnézni. A Sach könyv egy németül megjelent könyv magyar fordítása, szóval itt némileg bizonytalan, hogy a fordító mennyire volt alapos, illetve vette a fáradságot, hogy részletesen vizsgálja a szakkifejezési árnyalatokat. Lássunk néhány példát a könyvből ([] jelöli a műben található ábrákat, H a kard teljes hossza).
  [93] Kúpkosaras spádé, ~1600, H = 1270 mm, egyértelműen rapier
[102] Kúpkosaras tőrkard, 1603, H = 1030 mm, mérete és markolata alapján rapier
[105] Tőrkard, 1610, H = 1180 mm, eléggé Pappenheim rapier
[108] Kúpkosaras spádé, ~1610, H = 1330
[126] Kúpkosaras tőrkard, ~1630, egy klasszikus spanyol rapier
[196] Rövidkard, ~1740, Ausztria, H = 1010 mm, psz = 19 mm, smallsword (!)

Csillagnál a tőrkard = rapière [68], tőrkard = átmeneti (?) rapière [85], tiszti kard = smallsword [138-141]. 

Összefoglalás:
Véleményem szerint, a rendelkezésre álló adatok alapján a smallsword szót a rövid (könnyű) tőrkard kifejezés magyarítja a legjobban.

Ui.:
A hegyestőr - Csillag könyvében hegyes tőrkard - egy nagyon speciális lovassági kard volt. Csillag megadja a méreteit is - felsorolásában ez a 61. sz. kard (hegyes tőrkard , XVII. sz. vége) - penge hossza: 1175 mm, penge szélessége: 25 mm, teljes hossza: 1305 mm. 

2015-08-12

Huszárok dicsérete

St. Martin könyve (1804).

"J'ai cru nécessaire d'y ajouter un article pour les Hongrois, dont les Hussars sont connus pour former les meilleurs troupes légeres de l'Europe. La Nation Hongroise, comme l'on sait, aime la guerre, et les Hongrois, outre leur bonne complexion, sont contractée de leur plus tendre jeunesse, de monter a cheval, spécialement la Noblesse qui en fait son principal amusement; c'est cette habitude qui leur donne l'art de manier un cheval avec tant de dextérité et de le monter si lestement." [Előszó, V. old.]

Google translator (francia -> angol):
I thought it necessary to add an article to the Hungarians, the Hussars are known to form the best light troops of Europe. The Hungarian nation, as we know, like war, and Hungarians, besides their good complexion are contracted from their earliest youth, to mount a horse, especially the nobility making it his principal amusement; it is this habit gives them the art of handling a horse with so much dexterity and so lightly mount.

Nyersfordítás:
Szükségesnek tartottam hozzáadni egy szakaszt a magyarokról, mivel tudjuk, hogy a huszárok számítanak a legjobb könnyűlovasságnak Európában. Mint tudjuk a magyar nemzet szereti a háborút és magyarok, a jó kiállásuk mellett már kora gyermekkoruk óta megülik a lovat, különösen a nemesség tekinti ezt (a lovaglást) fő szórakozásának; ez a szokásuk teszi lehetővé, hogy a ló irányításának művészetét rendkívüli ügyességgel műveljék.

"Quant aux braves Husars Hongrois..." [35. old.]

Google translator (francia -> angol):
As for the brave Hungarians Husars...

Nyersfordítás:
Ami a bátor magyar huszárokat illeti...

2015-08-06

St. Martin (1804)


2010-ben Matt Galas HEMA-kutató hívta fel az érdeklődők figyelmét St. Martin francia nyelvű vívókönyvére (tőrkard, szablya). Közben elkészült a szöveg egyes részeinek angol fordítása.

http://www.fioredeiliberi.org/phpBB3/viewtopic.php?f=22&t=14719

2015-08-05

Szekszt-védés


Az első képen Del Frate (Radaelli tanítvány) 1868-as könyvéből látható a kvintvédés és a szekszt. A másik kép Barbasetti könyvéből 1899-es könyvéből való.

Látszik, hogy kb. 30 év alatt mennyit változott a védés.

2015-07-09

"Fegyvertelen" parasztok

Elég gyakran felmerül az a téma, hogy Európában a középkori parasztok milyen mértékben rendelkeztek fegyverekkel. Dürer fametszetein méretes messerekkel mászkáló fickók az egyik klasszikus példa arra, hogy nem úgy kell elképzelni őket, mint szegény okinavai társaikat 1609 után.

Most lássunk két további ábrázolást.

Civakodó részeg parasztok, 1590 körül, Dél-Németország (fol. 11v)
Fosztogató katonákkal harcoló parasztok (fol. 130v)

A képeket Matt Galas, ismert HEMA kutató (HEMAC tag) töltötte fel a FB-ra. 
Forrás: Hs. Misc. Hist. 176 (Stammbuch), Staatsbibliothek Bamberg.

2015-07-03

Szablyamarkolatok


Masiello- és Radaelli-féle vívószablyák markolata


Bruno és Rossi vívószablyájának markolata


Parise 1 (Primo) és 2 (Secondo) változatok

A képek egy 1904-ben kiadott olasz katalógusból vannak, és Chris Holzman töltötte fel őket a FB-ra.

2015-06-26

Magyar gard?!



5. ábra. Magas magyar gard (Garde haute du hongrois)

3. ábra. Felső vívóállás vívószablyával (Garde haute de l'espadon)

Alexandre Valville francia vívómester 1817-ben Szentpéterváron - francia és orosz nyelven - kiadott könyvéből származnak a képek. A szerző valamikor a XVIII. sz. végén került Oroszországba. Állítása szerint 22 éve vívómester és utazásai során számos országban járt, köztük Magyarországon is.

A könyvében szerepel egy mondat, amiben leírja, hogy ismeri a négerek kétkezes botvívását, a magyarok magas (felső) vívóállását, a nápolyiak alsó vívóállását és a skót botvívást. Az ábrák között szerepel egy olyan, amin egy skót szoknyás alak látható, ütésre kész, rövid bunkós bottal (cudgel) a jobb kezében, miközben a felemelt, alkarvédős (alkar-pajzsos) bal kezével védi a fejét. Egy lelkes kanadai HEMA kutató hamarosan el fogja készíteni a könyv angol fordítását. Valville műve nem túl hosszú: csupán 45 (?) oldal, és 24 db művészien megrajzolt képet tartalmaz.

2015-06-24

1813



Egy asszó francia és szász tábornokok jelenlétében

Német felirat:  ein Turnier in Gegenwart der französischen und sächsischen Generalität

Prints, Drawings and Watercolors from the Anne S.K. Brown Military Collection
Művész neve:  Zauerveid, Aleksander, 1783-1844
Készült: 1813

Összefoglaló:
From collection of etchings by and after Zauerveid in 1 set of 14 unnumbered plates and 1 set of 12 numbered (1-6,10,12-16); military and campaign scenes showing French, Russian, Saxon, Austrian and Brunswick troops. In numbered series, numbers 1,2,3,6, and also 3 in unnumbered set, are identical with series of color aquatint plates of Saxon troops signed by E. Hull. Camp scene, with fencing match, generals and soldiers observing, tents in background.

Kulcsszavak:  military life; Napoleonic Wars; 1800-1815

Megjegyzések:
Oblong 4to, unbound; margins intact; clean, in maroon slipcase, red leather label st. gold "A. Sauerweid & L. Beyer, Militär-Gruppen, 1813-1815". Heidelberg, H. Tenner, '54. IGdm.  title provided by cataloger

1 etching; 27.8 x 21.8 cm.

2015-06-22

Ví-tan (1839)

"Egy 1839-ben napvilágot látott könyv így ír a vívásról: "A test és lélek szilárdulását egyaránt eszközölő mozgások közt, mind hasznára, mind művészi becsére nézve első helyen áll a vívás mestersége, melynek szükségét az újabb időkben csak a pulykalelkűek nem érzik."" Ez az idézet is - nagy valószínűséggel - a Domján-féle könyvből való.

"Az 1830-as évek közepétől a vívósport országszerte egyre jobban fellendült. A Kolozsvári Viadal Iskola részvénytársasággá alakult, illetve már Torontál vármegyében is működött vívóintézet. Valószínűsítik, hogy utóbbiban oktatott Domján János mester is, aki 1839-ben megírta és kiadta az első magyar vívószakkönyvet "Vi-tan" címmel. Az írásban Domján a nálunk egyedül elterjedt kard- és szúrdavívást ismerteti szövegben és rajzban egyaránt. A sportág egészségügyi haszna mellett nem felejt el rámutatni annak hazafias jelentőségére sem. "A fegyverforgatás a derék hazafinak, ki kedves hazájának minduntalan és mindenben szolgálni kész, elkerülhetetlen. Kitudja, mikor ülhet külső vagy belső ellenség nyakunkra, s mi akkor gyáván rabjául essünk az ellenségnek?""

"Chapponnal majdnem egy időben adja ki egy Torontál megyében működő Domján nevű mester: "Ví-tan" c. munkáját, amely az első magyar nyelven megjelent szakkönyve vívóirodalmunknak, Domján - Locke nyomán nem szűkíti le könyvét a vívásra, hanem a testgyakorlatokat öt csoportban tárgyalja. "Első és legfontosabb része a vívás, második a lovaglás, harmadik az úszás, negyedik a tánc, ötödik a gymnastica". Továbbmenően a vívás ötféle változatát különbözteti meg: "Vívás 1-ször szurdával, 2-szor karddal, 3-szor lándzsával, 4-szer szuronnyal (bayonett), 5-ször ököllel (boxiren)." [Dr Kun László könyve, 72. o.][3] Egy igen rövid könyvről lehet szó, a maga 46 oldalával. Ábrákat is említ az OSZK katalógusa, de eddig még soha nem találkoztam egyetlen olyan ábrával, ami a Domján könyvből lett volna kiemelve.

Figyelembe véve, hogy merre volt Torontál vármegye és azt, hogy a 1820 útán Kolozsvárott tanított az olasz Gaetano Biassini, az első külföldi vívómester Magyarországon [1], akiről már viszonylag pontos adataink vannak, akkor nem elképzelhetetlen, hogy Domján Biassinitől tanulhatta a vívást, és francia tőrvívással - lásd a szurda (tőr, smallsword) első helyét a felsorolásban - színezett kardvívást taníthatott, illetve írhatott le a könyvében. Pontosan úgy, miként ezt Chappon tette. Szóval, nem várnék túl sokat ettől a könyvtől. Nem
itt fogjuk megtalálni a magyar szablyavívás eredetét.

A Szinnyei-féle (online) bibliográfiában nincs benne Domján [2], ugyanakkor Chappon Lajos szerepel a Magyar írók élete és munkái c. műben, sőt már az előző Petrik-féle változatban is. Érdekes, hogy Domján kimaradt, pedig kortársak voltak Chapponnal, és mindketten 1839-ben adták ki a vívókönyvüket.  
________
1. Azt nem sikerült megtalálni, hogy Biassini mennyire volt vívómester, pontosan hol is szerezte képesítését.

2. Majd meg kell nézni a könyvtárban. Ellenőriztem a Demián, Demján, Damján stb. névváltozatokat is. 0

3. Király Sándor közlése.

2015-06-21

Magyar gard

Egy FB-s társalgásban találtam:
"Az oktató alapállásásig eljutottam, de az elég gagyi, mi értelme van a szablyát élével felfelé tartani kifordított csuklóval, illetve a csípőre tett kéz a tőrvívók jellemzője, sajnos sok helyen látom hogy szablyavívók is felemelik, hátra teszik vagy csípőre teszik a kezüket, s ezzel védtelenül hagyják az emberi test egyik legvérzékenyebb, legsérülékenyebb pontját a hónaljat..."  és

"Magyar szablyavívó viszont soha se teszi így hátra, vagy fel vagy csípőre a kezét, mert szablyával viszont könnyen el lehet találni a hónaljat, akár fokélvágással, akár fonákvágással. Ezt viszont biztosan merem állítani."

Akkor egy kis hiánypótlás.


Minden komolyabb elméleti fejtegetés és magyarázat előtt, egyszerűen meg kell nézni az 1917-ben utánnyomott Gyakorlati szabályzat a m. kir. honvéd lovasság részére (I. rész, 3. kiadás) [1] c. kiadvány 136. pontját, "Vívni - állás!" ábrát. Magyar huszárok felfelé tártott szablyával állnak vívóállásban, a pengék hegytől számított első harmada érintkezik, kívül; a kardok éle felfelé néz, a fejvédet, térdig leérő plasztront és vastag kesztyűt viselő vívók kilátnak a kardjuk alatt. Ez a magyar gard, azaz magyar vívóállás egyik változata. A szabályzat részletesen ismerteti ezt az állást és azzal fejezi be, hogy "a huszár... bal alsókarját hátára helyezi". Gondolom, ez nem igényel további részletezést.

A magyar vívóállás egy másik változatát az Arlow könyv 53. ábráján láthatjuk. Ő magas szekondnak nevezi ezt a vívóállást, amikor a vívó a kardja felett láthatja az ellenfelét. Arlow szerint párbajozáshoz használják a magyar gardot, főleg akkor, amikor jó sok kötés van a küzdőkön. Az említett ábrán látható vívó is az összes megengedett kötést viseli: csukló-, has-, hónalj- és nyakkötést.



_________
1. Köszönet Király Sándornak, aki 2012-ben közreadta ezt a fontos és érdekes szabályzatot.

2015-06-19

Olasz vívás (6.)


Olasz vívószablya
(Modello di Sciabola per la Scherma)

Del Frate százados könyvéből (1868). A penge hossza: 890 mm, markolat: 135 mm. 
Tömeg: 720 g  (ebből a penge: 370 g)

Összehasonlításként a 920 mm pengével szerelt lovassági kard, szintén a Del Frate könyvben szereplő adatok szerint, 985 g volt (ebből a penge: 485 g).

2015-06-15

Belga kardvívás


Belga kardvívás, 1906 körül.

Forrás:
https://fencingclassics.files.wordpress.com/2009/04/sabercav.jpg

(Egy nagyobb felbontású kép)

2015-06-12

Csendőrvívás (1890)

Vezérfonal a kardvívás oktatásához a M. Kir. Csendőrség számára (Szeged, 1890).
Terjedelem: 15 oldal, 7 ábrával. Szerző nélkül.




Őrzőhely: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Szeged)

http://ekonyvtar.sk-szeged.hu/jadox/portal/displayImage.psml?docID=55110&secID=55981

2015-06-08

Langet

Már márciusban írtam arról, hogy eddig nem sikerült kideríteni ennek az angol szakkifejezésnek a magyar megfelelőjét. Az első nyom a hárítókereszt volt a Nádasdy Múzeum online katalógusában, utána jött az "aszimmetrikusan elhelyezett vezetőtüskéit...", illetve a Klauzál-szablya nagyon részletes és rendkívül szakszerű leírása.

Tehát langet (angol) = vezetőtüske (a kardhüvelyen található az ellenpárja a vezetőtüske fészke). 

NFM - HuT 94.51.1
18. századi magyar huszárszablya

"Másolat.
Pengehosszúság 785 mm, pengeszélesség 38 mm, kv.:125 mm.

A penge két oldalában 28 mm széles homorulat fut a hossz 7/8-áig. A külső éltől ívesen homorodó fokéles döfőtüskét, "pandúr hegyet" alakítottak ki. A jobb oldal 2/3-a maratott díszítésű. Barokkos, palmettás díszű sátor alatt csillagglóriás imádkozó nőalak áll. Alatta akantusz koszorús, ovális pajzsú koronás magyar címer 12 soros latin betűs felirat: MARIA MATER DEI, PATRONA HUNGARIAE, SUB TUUM, PRESIDIUM, CONFRIGIO (CONFUGIO) barokk virágokkal zárul. A baloldal dísztelen.

Öntött sárgaréz hárítókeresztje hátul lehajló körlapban végződik, elől derékszögben felhajlik, és ívesen hátrahajlik. A hárítókereszt és a hárítópánt alul-felül, illetve kívül-belül rézdróttal kontúrozott. A hárítópánt első lapjának közepét gyöngydrót díszíti. Ovális, csapott tetejű markolatkupakja bordákkal és pontsorokkal díszített, külső íveit sodrat kontúrozza. Hosszú nyúlványa a hárítókereszt hátsó szárába ágyazódik. Fa markolatát fonott drót sűrű tekercse fedi. Aszimmetrikusan elhelyezett vezetőtüskéit 2-2 szegecs rögzíti
."

http://huszarok.nadasdymuzeum.hu/images/af8847.jpg

A fenti képen egészen jól látszik a két szegecs.

Ki érdemet vetett dicsőséget arat
Klauzál Gábor szablyája

"A Magyar Nemzeti Múzeum fegyvertári gyűjteményében, a 64.8413 leltári szám alatt őrzik Klauzál Gábornak ezt a szablyáját. A szablya – mely 1873-ban került a Fegyvertár gyűjteményébe – teljes hossza 920 mm, anyaga acél, sárgaréz és ezüst forraszanyag. A szablya hüvelye nincs a múzeum tulajdonában, annak fellelhetőségi helye ismeretlen. A szablya markolata sárgaréz öntvény, három részből tevődik össze: markolatgomb, markolat és keresztvas."

"A keresztvas szárai négyzet keresztmetszetűek, melyek a szárvégek felé vékonyodnak és gombban záródnak. A keresztvas közepétől hosszirányba nyúló vezetőtüskék aránylag rövidek, a külső páron leveles, a belsőn pikkelyes díszítéssel. A keresztvas külső oldalán (5) középen – kerek tárcsában – Csongrád vármegye címere (6), a belső oldalon ugyanitt, a Klauzál család nemesi címere kapott helyet. (7) A keresztvas szárain növényi inda fut végig, a szárvégek gömb alakúak, stilizált, levélbe zárt fürtös termést alkotnak."

http://www.klauzal.hu/cikk/416.html

(Pompás cikk! Érdemes elolvasni!)

2015-06-06

Olasz vívás (5.)

Olasz vívószablyák adatai [1]

Radaelli/Del Frate specifikációja (1868)
A kard teljes tömege: ______________ 720 g
A penge tömege: _________________ 350 g (hossza 90 cm)
A markolat tömege: _______________ 370 g

A pengével kapcsolatban nincsenek megadva méretek, de a kép alapján kiszámítható, hogy a 90 cm hosszú penge, 20 mm széles volt a kosárnál és 10 mm a hegyénél, illetve 3,5 cm ívmagassággal rendelkezett.

Parise pengéje (1884)
Hossza: 88 cm, szélessége: 20 mm (a kosár mellett), 10 mm (a hegyénél)
A penge ívmagassága ~1 cm kisebb, mint a Radaelli változat, tehát ~2,5 cm.

Ferdinando Masiello specifikációja (1887)
A kard teljes tömege: ______________ 610 g
A penge tömege: _________________ 220 g (15 mm széles, feltét. a kosár mellett)
A markolat tömege: _______________ 390 g

"Masiello's spec was in 1887, and the total weight was 610g, consisting of a 15mm wide blade weighing 220g, with a hilt weight of 390g. The Del Frate/Radaelli spec was for 720g, consisting of a 90cm long blade weighing 350g with a hilt of 370g. Radaelli's spec was in 1868 and was for a cavalry training sabre that is essentially equivalent to the officers sabre of the time, which is the same spec as the dueling sabre of the time. While Radaelli/Del Frate don't give an explicit width spec, the sabre blade depicted in the fold out Radaelli/Del Frate plates, when scaled up to 90cm, is 20mm wide at the base and 10mm at the point, and has about 3.5cm of curve just slightly aft of the center of the blade. This 20m to 10mm spec matches the spec Maestro Parise gives in his 1884 book (and his image scaled to 88cm yields widths of 20mm and 10mm). These specs also match the Italian Ministry of War's 1902 specs for a fencing sabre to be used 'on the ground' (which was their almost-code for a dueling sabres). Parise's spec has less curve than Radaelli's, by about 1 cm, and is 2cm shorter but is otherwise an identical blade. Marco Danelli has made some blades on my less curved blueprint, and told me they come out right at 350g. either the shallow or deep curved blade is appropriate for the larger italian school, though I'd honestly prefer the deeper curve if its at
all commercially practicable.
"

A vívókard súlypontjárol: 4 cm-re a kard kosarától (Masiello, 1887).

"Masiello said this about it in S. 3 of the sabre book from his 1887 book La Scherma Italiana: "A sabre, in which all the parts correspond exactly to the dimensions indicated in the preceding section, has a center of gravity 4 cm from the guard. The more the center of gravity nears the guard, the more the weapon is rendered light; to the contrary, the farther it is, the more the weapon is rendered heavy. Since it is evident that the lighter weapon is managed with greater precision and is moved with greater velocity, it is thus better to prefer a sabre that has it center of gravity between the place indicated above and the guard, instead of between it and the point.""

1910-ben Pecoraro és Pessina szerint a pengének 12 mm szélesnek kellett lenni. Nicolo Bruno az 1890-es években 10 mm széles pengét tartott szükségesnek. Masaniello Parise (1850-1910) egész pályafutása alatt ragaszkodott a 20 mm széles pengéhez, de 1904-ben könyvének 5. kiadásában morogva bár, de elfogadhatónak tartja a 15 mm széles pengét víváshoz.
____________
1. Chris Holzman FB-s hozzászólásai alapján; a Schola Gladiatoria fórumán is meg lehet találni őket.

2015-05-25

Lándzsa 2.

"Hasonló volt a helyzet a felfegyverzést illetően is: az előírásos fegyver, a szuronyos puska hiányát gyakran vadászpuskával, kiegyenesített kaszával vagy lándzsával kellett pótolni. Bereg megyében például amellett, hogy többször a kormányhoz fordultak lőfegyverek kérése céljából, számot vetve a realitásokkal, helyi mesteremberekkel lándzsákat gyártattak, régi puskákat javíttattak, és egyéb felszereléseket készíttettek... Eötvös nemzetőr őrnagy a Hadügyminisztériumnak küldött jelentése szerint a megyei nemzetőrség augusztus elején a következő fegyverekkel rendelkezett: 344 puska (ebből jó vadászpuska 150), 539 lándzsa, 150 kasza."

"1849. január 15-én változás történt a munkácsi vár parancsnoki posztján. A tisztet eddig ideiglenesen betöltő Eötvös Tamás nemzetőr őrnagy helyére Mezősy Pál honvéd százados került kinevezésre... Január 18-i megérkezése után Mezősy megszemlélte a várban eddig elkészült átalakításokat, eridítéseket, és a látottakról rögtön jelentést küldött feletteseinek... Pontos kimutatást kapunk ugyanakkor a várőrség létszámáról is. Munkácsot a 21. honvédzászlóalj két százada védi (6 főtiszt, 4 őrmester, 23 tizedes, 413 honvéd), a tüzérség felszerelése: 9 ágyú, ehhez 3 főtiszt, 4 főtüzér, 9 tizedes, 15 főágyús, 100 alágyús tartozik. Mezősy jelentette ezenkívül, hogy mind a gyalogság, mind a tüzérek naponta két alkalommal gyakorlatoznak, és a vár élelemmel való ellátottsága megfelelő. Beszámolt arról is, hogy a gyalogság fegyverzete hiányos, kevés minőségi fegyverrel rendelkeznek, a többségnek csak karabélya, vadászpuskája, vagy lándzsája van. Ezért a főparancsnoktól lőszer küldését kérte, az ágyúkhoz és kisebb lőfegyverekhez ő maga helyben igyekszik töltéseket készíttetni."

SOLYMOSI József: Forradalom és szabadságharc Északkelet-Magyarországon 1848-1849-ben
(Az Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyék területén történt események)  [doktori disszertáció]
Egy másik forrás.
Szentes
"Augusztus közepén már 1953 gyalogos nemzetor szervezodött 8 századba és 1 vadászcsapatba, és 194 lovas alkotott két századot. A gyalogságnak 566 szuronyos puskája volt, a többiek lándzsát és kiegyenesített kaszát kaptak. 162 lovasnak volt pisztolya és kardja, a többiek fokossal voltak fölfegyverezve."

"Kossuth szentesi toborzásának eredményérol Müller Lajos ornagy jelentésébol értesülhetünk, amelyet Batthyány Lajos miniszterelnökhöz írt október 5-én: „...sietek tudatni tisztelt Minister elnök úrral, miképpen egy 554 fobol álló gyalog csapat folyó hó 5-én városunkból kocsikon elindulván... Ezen csapatban 34 szuronyos, 68 magánypuskával, 27 pisztollyal, 163 lándzsával, 29 fokossal, 21 vasvillával, 15 karddal, 7 kaszával, 7 baltával felfegyverzett egyén találtatik, mihez képest még 254 egyén felfegyverzést igényel.” (Utóbb értesülve a pákozdi csata kedvezo kimenetelérol, Kossuth a népfölkelést feloszlatta.)"

http://www.szentesinfo.hu/cd/helyismeret/varostortenet/html/oldal9.htm

Lándzsa

Az 1848-as szabadságharc során kiegyenesített kaszákkal felvonuló népfelkelők eléggé ismertek a történelem iránt érdeklődők számára. Pl. elég csak a schwechati csatára gondolni vagy Csepel-szigeti táborban halmokban álló kaszákra. Kevésbe ismert a lándzsák alkalmazása. Néhány példa erre:

"Kiss Sándor ezredes 10-én újabb egységekkel, a 12. honvédzászlóaljjal, a Mátyás-huszárokkal, két lándzsás gyalogzászlóaljjal, s 4 század még be nem gyakorolt lovassal sietett Gál Sándor után, s egyesült seregük 17-én elfoglalta Segesvárt."

"A február 24-i jelentésben Mikó <Mihály kormánybiztos> ezeket írta: „Továbbá meg kell említenem, miszerint a székben a nép általános szelleme a legjobb. A nép lelkesült. 18 évestől 50-ig s 60-ig teljesen felkölt s szüntelen gyakorlatban van. Az adminisztráció elég rendbe jött, csak egy hiányzik: a fegyver." Ezért a szék minden kovácsa lándzsák készítésével foglalkozott."

Egyed Ákos: Bem és a székelyek
http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/31-40.pdf

"Tamás András
1784. október 16-án született Csíkmadéfalván. Határőr katona, majd tiszt volt a 11. Székely huszár határőrezredben. Később első osztályú százados lett, majd címzetes őrnagyként ment nyugállományba. A forradalom kitörésekor Gál Sándor ezredes kérésére elvállalta, hogy csíkszeredai térparancsnok legyen. Ugyancsak Gál Sándor ajánlatára 1849. március 7-én Segesvárt Bem alezredesnek nevezte ki. Lándzsás csapatot szervezett, s ennek élén részt vett a sepsiszentgyörgyi csatában
."

Asztalos Lajos: Helytörténet – A két kolozsvári honvéd vértanú (2013. október 08.)

Mikó Mihály kormánybiztos levele Csány László országos teljhatalmú biztoshoz. Ismerteti a hadszervezésben elért eredményeit. Továbbra is fegyver és pénz küldését sürgeti.
Gyergyóalfalu, 1849. február 19.

"A fegyvertelenek számára lándzsákot készítettek, ebbe működik most valamennyi kovácsa e vidéknek."

"...talpon van még 2400 főből álló 12 századunk, de csak lándzsával fegyverezve, és ma holnap rendbe áll itt Gyergyóba 500 vadász, ezek minyájon vitethetnek minden percbe, mihelyt különösön fegyvert kapnának: azonba most egy ideig a vadász csapat a vidéknek a szomszéd oláh helységek elleni védésére fordítatik, s azok lefegyverzésére. Ezeken kívül organisáltam 12 immobilis nemzetőr századot, melyek a belbátorságot védik, de ha szükség és fegyver lenne, s a szélekről veszély onnan fenyeget, ezek is ellenség eleibe készek menni, ezen 12 nemzetőr század áll mintegy 3000 főből. És így ma künn és benn talpon áll Csíkszékből összesen 10300 ember, de fegyver az itthon lévőknél kevés, a nép lelkesült, de tagadhatatlan a fegyver, ágyú, és töltés hiánya, különösön midőn rossz hírt hall, láthatólag leveri."

2015-05-21

Szabadvívás 1.

"A vívó egész tudását és ügyességét a mérkőzésben használja fel, mely a vívástanulás tetőpontja: végcélja.

A mérkőzés (assaut) két vívó küzdelme abból a célből, hogy egymást a vívóművészet eszközeivel legyőzzék. Gyakorlati alkalmazása tehát a mérkőzés az iskolában megszerzett elméleti tudásnak és teknikai képzettségnek: hű képe és kifejezője a két vívó művészi képességének. A mérkőzésnek a vívók között férfias, lovagias küzdelemnek kell lennie, melyben egyenlő tudás és ügyesség mellett a szellemi fölény lesz a döntő.

Az iskola az eszközöket nyújtja; a mérkőzés feladatát ezeknek alkalmazása képezi
."

[Arlow, 197]

2015-05-11

Alexandriai kard

Kimondottan jó, amikor kitűnő állapotban levő, jól követhető "előélettel" rendelkező kardokról közölnek részletes adatokat. Az Alexandriai kard adatai:

Rövid leírás:
A Ciprusi Királyság által a Mameluk Birodalomnak küldött adó keretében került Alexandriába 1432-ben vagy némileg később. Erről egy arab nyelvű, "naski" típusú felirat tanuskodik a pengén. A pengetőbe vésett szöveg angolul: "Unalienably bequeathed by al-Malik al-Ashraf Barsbey, — may his victory be glorious! — in the magazines of the victorious armies in the frontier city of Sikandariya (Alexandria), the well guarded, from what came into his ownership, in the month of al-Muharran, of the year 836." A kard készítésének dátuma 1432 áprilisa. Az Alexandriai Fegyverraktárból vitték el az oszmán hódítók valamikor 1517 és 1935 között, ezt követően került az isztambuli Askeri Múzeumba, illetve tovább magángyűjtőkhöz. A kard érdekessége a keresztvasból, felféle nyúló ujjgyűrű, ami lehetővé teszi, hogy a vívó
viszonylag biztonságosan a keresztvas fölé helyezze a mutatóujját, ezzel növelve a pengevezetés pontosságát, mivel a keze közelebb kerül a kard súlypontjához.

A penge típusa:        Oakeshott, XIX

Teljes hossz: ____________ 1041 mm
Tömeg: _______________ 765 g
Pengehossz: ____________  864 mm
Penge szélessége:    ________ 34 mm (a keresztvasnál)
Pengevájat hossza: ________  320 mm
Rikasszó: ______________  45 mm (életlen rész közvetlenül a keresztvas felett)
Súlypont: ______________  190 mm (a keresztvastól mérve)
Végsúly: ______________ 55 mm (átmérője), 14 mm (vastagsága)
Markolat hossza: ________  110 mm
Markolat vastagsága: _____  17 mm
Keresztvas hossza: _______ 146 mm
Vastagsága: ____________  2 mm (a végein)
Ujjgyűrű szélessége: ______ 28 mm
Ujjgyűrű "magassága": ____  36 mm (a penge irányában mérve)
Penge vastagsága: _______  5 mm (a keresztvasnál), 2 mm (100 mm-re a hegyétől)

Forrás: www.myarmoury.com/feature_alexandria.html

2015-05-10

Mese

Az engedetlen banya

"...
Főtanácsos:
A halálkacaj is mese? Az eltűnt vitézek se igazak?

Király:
Ebből elég! Kimondom az utolsó szót! Igenis meg kell tisztítani a rőzséhez vezető utat! Ez a legkevesebb, amit a népem elvár tőlem. A banyát negyvennyolc órán belül vasra verve hozzátok elém!

Főtanácsos:
Tiszta beszéd! Leléphetsz!

Király:
Várj még, kapitány! Mit mondtál, hány legyőzhetetlen vitézünk tűnt el eddig? Kettő vagy három?

Várkapitány:
Kilencvenkilenc, felség! Se több, se kevesebb.

Király:
Az se baj. Még ma indítsd útnak a századikat! Most pedig visszavonulok a hálótermembe! Kéretem a szüzeket, hogy vidám dalukkal kényeztessenek! (
A szüzek dalolnak)

Mesemondó:
Kedves felnőttek! Itt a vége a szép mesének, de még ne szaladjatok el! Fogadjatok szót, feküdjetek az ágyacskátokba, takarózzatok jósággal és szeretettel. Álmodjatok az aranyhajú tündérről, aki mindig vigyáz rátok, és gondoljatok arra a ki tudja már hányadik katonára, aki azért ült lóra, hogy elhozza az ocsmány banyát. Ne felejtsétek, ma hajnalban is útnak indul egy, és holnap már nyergel a következő. Előbb-utóbb mind egy szálig elfogynak, és akkor eljön a nap, amikor rátok is sor kerül. Készülődjetek. Jó éjszakát, felnőttek!
"

Fehér Béla: Triptichon. Európa Könyvkiadó, Bp., 2001, 216

2015-04-05

Tempó

  "A tempó azt az akcióindításra kedvező pillanatot jelenti, amikor ellenfelünk képtelen az azonnali cselekvésre, amikor meglephetjük, kihasználhatjuk készületlenségi állapotát! Ezeket a pillanatokat lélektani és fizikai okok egyaránt létrehozhatják...
   A hamisítatlan léleltani tempóalkalmak érzékelése igen nehéz feladat. Látható jelei ugyanis legtöbbször nincsenek, vagy megjelenésük pillanatában már el is tűnnek. A lélektani készületlenséget, tempót meglátni nem, csak megérezni lehet! Oktatni nem lehet! Ezzel az érzékkel születni kell! A csiszolt technika, a jó mozgáskészség, a ritmusérzék, a fejlett távolságérzék, a taktikai érettség, a küzdőszellem, a gyorsaság, a magabiztosság, a rutin stb. sok mindent pótolhatnak, de az igazi lélektani tempót, amely az ellenfelet szinte lenyűgözi, cselekvésében megbénítja, a nézőt pedig csodálatra készteti, semmi sem helyettesítheti
!" (Szabó László, 1977)
[SZ, 84]

2015-04-03

Mi a technika?

A indexes fórum Vívás mint harcművészet topikjában felmerült a következő kérdés: "Ti mit tekintetek technikának? Amit ti technikának tekintetek, az mennyire fontos a vívásotok során?"

Néhány modern vívókönyvet fellapozva egyértelmű, hogy nem is olyan egyszerű erre a kérdésre válaszolni, mivel a szerzők általában nem foglalkoznak annak meghatározásával, hogy pontosan mi a technika, inkább a vívóakció kifejezést használják és részletezik.

Gerevich Aladár könyvében (1979) van olyan fejezet, hogy II. A lábtechnika vagy III. Az kéztechnika alapjai. Szabó László könyve (1977) szintén használja a kéztechnika kifejezést, de nem részletezi azt. Gerevich könyvének III. fejezete ilyen alfejezeteket tartalmaz: Kézhelyzetek - kosárállások, Lendítések, Egyenes szúrás, A vágások, Az egyes hárítási véghelyzetek leírása, Pengehelyzetek, Az átmenetek.

Ezek után azt mondanám, hogy számomra a technika a legalapvetőbb építőelem. Ebbe beletartoznak a kéztechnikák (helyben végrehajtva):  szúrások (ilyen-olyan kézhelyzetben, szögszúrások, kötött szúrások stb.), alapvágások, hárítások, átmenetek. És persze a különböző lábtechnikák - az egyszerűek (keresztlépés előre, hátra, lépés előre, hátra, kitörés stb.) és az összetettek (kettős lépés előre, lépés előre + kitörés, ugrás előre + kitörés stb.)

Van olyan szerző, aki a kardvívó akciókat bontja alkotó elemekre, tulajdonképpen technikákra. Szerinte minden vívóakció legfeljebb három mozgásformából áll: a) vágás (szúrás), b) kerülés (a hárítások megkerülésének módja) és c) átmenet (az út a meghívások, hárítások között). Nem minden vívóakcióban van meg mindhárom elem, néha csak kettő, de van olyan is, hogy az akció csupán egy elemet tartalmaz.

Pl. egy háromelemes vívóakcióra: pengekötés (1) + fejcsel (2) + oldalvágás (3): 1 = átmenet, 2 = vágás, 3 = kerülés. Egy elemből álló akció: egyenes vágás (szúrás) és minden hárítás.

A második kérdésre válaszolva: "Nagyon fontos! Előbb szabatosan, utána fokozatosan egyre gyorsabban, végül ideális esetben gyorsan, robbanékonyan és szabatosan, meg versenykörülmények között is." Jelenleg ez inkább csak elérhetettlen vágyálom, mint reális cél. De próbálkozni azért lehet...

2015-03-29

Március 15. (2.)

Az előző bejegyzésben pont a legérdekesebb résznél hagytuk abba: már megkaparintottuk a szablyákat és egy rövid bemelegítés után elkezdtük a gyakorlást. Egy ilyen rendezvényen már a kardok kézbevétele sem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé. Mindig van 1-2 lelkes kissrác, aki megmarkol egy neki tetsző szablyát, megáll egy fával szemben és perceken keresztül képes arra, hogy teljesen átszellemülve "kardozzon". Ilyenkor hiába rimánkodik az anyukája: "De mennünk kell... De a bácsi is szeretné megnézni!.. De elkésünk...", ő csak kardozik-kardozik, közben a fantázia szárnyán valahova nagyon messze kerül a mindennapok nyüzsgéséből. Egyszer majd meg kellene kérdezni, hogy ilyenkor mi jár a fejében...

Mivel a szablyáknak volt rendes hegye, nem kellett túl sokat gondolkozni azon, hogy a gyakorlás közben ne legyen szúrás. Szerencsére voltunk annyira előrelátóak, hogy hoztunk megfelelő kesztyűket, így nem kellett azzal foglalkozni, hogy a pengék kissé rozsdásak és sorjásak. Ugyanakkor kimondottan örültem a kosaras szablyának, mivel egy ilyen acélkosár tényleg sokkal hatékonyabban védi a vívó kézfejét, mint a sima markolatkengyel. Az is jó volt, hogy lekerekítették a jobb minőségű acélból készült penge élét.

Találtunk egy elfogadtató részt a járdán, megosztottuk a napot [1]. Megálltunk egymástól középtávolságra terc vívóállásba, aztán hátraléptem egyet a biztonság kedvéért és kértem egy mellvágást. Kellemesen lehetett kvartvédéssel hárítani, ilyen eszköznél már nincs visszapattanás, mint a párnázott gyakorlóknál. A védés után egy átvitellel simán át lehetett menni szekondkötésbe, eltolni a pengét, belépni és bal kézzel ráfogni az edzőtárs fegyveres alkarjára. Pompásan "tapadtak" a pengék körzéseknél is. Élmény volt gyakorolni! Megismételtük kvartmeghívással és oldalvágással. Ha lett volna fejvéd, akkor a fejvágást is megkockáztattam volna, de így inkább kihagytam. Legalább egyszer éreztem azt, hogy a támadó pengéje elakadt a legénységi markolatkosár egyik lyukában, kétszer vagy háromszor sikerült elkapnom a másik pengét a markolatkengyeles szablya egyik nyúlványával [2] és megtartani. Ilyenkor a hegy beszorult a pengém lapja és a nyúlvány köze, innen már nem volt menekvés.

Nagyon kellemes élmény volt az egész, a gyakorlás közben igen-igen figyeltünk és vigyáztunk egymásra. Csak egyetlen apró koccanás történt az iskolázás során: a pengém alig távolodott el a vívóvonaltól és nem túl gyorsan mozgott befelé a párom kézfeje irányában, ennek ellenére még napokig érezte a hüvelykujja első ujjpercét, amit egyáltalán nem védett a kengyel. Két gombóc finom fagylalttal sikerült némileg kiengesztelni a páromat.

Később a múzeumban az egyik ismerős tárlatvezető mondta, hogy látta ám a huszártáboros bemutatónkat. Először arra gondoltam, hogy majd titokzatosan mosolyogok és ráhagyom, de végül azért hozzátettem, hogy nem bemutató volt, hanem csak gyakoroltunk. Nem az volt a cél, hogy bárkit is szórakoztassunk, csupán éltünk a lehetőséggel és belekóstoltunk az igazi szablyákkal történő vívásba. Egy kicsit.

Kellő körültekintéssel és megfelelő tapasztalattal mindenképp érdemes kipróbálni!

1. Egy érdekes vívókifejezés a Schwabenspiegelből (?) - a középkori sváb istenítéletek szabályozó kódexből -, amikor a párviadal kezdetén a felek úgy lettek felállítva, hogy a napfény egyikük számára se jelentsen hátrányt vagy előnyt (egy kelet-nyugat irányú vívóvonal mentén). 

2. A keresztvasból a penge hegyével azonos irányba kiálló, a penge lápjával párhuzamos lekerekített nyúlványok (a penge és a nyúlványok közötti távolság kb. 4-5 mm). Az angol nevük langets.

2015-03-26

Március 15.

Március 15-e pompás alkalom arra, hogy egy vívó jobban megismerje a korabeli szablyákat. Ilyenkor ingyenesen látogathatóak a múzeumok és sok helyen tartanak fegyverbemutatókat, ahol ténylegesen kézbe lehet venni a szabadságharc kori eszközöket. Ezenkívül számos hagyományőrző csapat is megjelenik az ünnepi rendezvényeken, bemutatva a korabeli tábori életet. Mindez remek alkalom ahhoz, hogy alaposan megvizsgálhassunk egy-egy adott szablyát: pontos méretek (hossz, pengevastagság, fokél), tömeg, súlypont, sérülések stb.

Az idén a lengyel légió táborát néztük meg. Egy nagyon hajlékony tiszti kardot mutattak az érdeklődőknek, kihangsúlyozva, hogy a penge mennyire rugalmas és teljesen visszanyeri eredeti alakját. Sajnos ez egy modern díszkard volt és szinte alkalmatlan a szúrásra. A másik egy igen nehéz lovassági szablya volt, amit nem igazán tudnánk cizellált víváshoz használni, annál alkalmasabb lenne hárítások erőszakos "átvágására", elsöprésére, illetve a korabeli zsinóros, sok gombos ruházaton keresztül történő sebzésre.

Sokkal izgalmasabb élményeket nyújtott a huszártábor. A hagyományőrzők élték "szokásos" életüket: kedélyesen beszélgettek, sörözgettek, bográcsban főztek, ellátták a lovaikat és - szerencsére - nem sokat törődtek a látogatókkal. A lovak számára elkerített részen, az egyik fa tövében le volt támasztva két szablya: egy kissé megviselt modern másolat, markolat-kengyeles, agancsborítású fogantyúval és egy korabelinek látszó kosaras szablya (M1861-vagy M1869, legénységi kosárral és csuklószíjjal). A korabeli penge sokkal jobb állapotban volt, mint a másolaté.

A párommal már készültük erre a látogatásra, elhoztuk azokat a kesztyűket, amiben vívni szoktunk. Haladéktalanul birtokba vettük a békésen támaszkodó szablyákat és elkezdtünk gyakorolni!

Erről bővebben a következő részben.

2015-03-20

Bolyai a párbajhős?!

Újra és újra előbukkan az a történet, amelyben Bolyai János párbalyozik 13 vagy 17 császári tiszttel, megöli vagy csak simán összekaszabolja őket, miközben rajta egy karcolás sem esik. Azon már meg sem lepődünk, hogy az összes párbaj egy napot történik és a magyar matematikus alig pihen, legfeljebb egy keveset hegedül két vívás között.

Az egyik alapváltozat:
"A hagyomány szerint Bolyai János mérnökkari tisztként egyszer konfliktusba került egy nehézlovassági ezred teljes tisztikarával, aminek eredményeként mind a tizenhármukat kihívta kardpárbajra. Az akkori értékrend szerint a vértes ezredek német tisztikara számított a hadsereg elitjének, akik szinte kivétel nélkül az udvarhoz közelálló arisztokrácia tagjai voltak. Mérhetetlenül lenéztek minden más fegyvernemet, az európai viszonylatban is kiválóan képzett mérnökkart is, így valószínűleg különösebb aggodalom nélkül tekintettek a párbaj elé, különösen, amikor meghallották a kért feltételeket.

Bolyai két dolgot kötött ki: egy napon kis szünetekkel egymás után verekszik meg velük, s két menet között pihenésképpen játszhat egy kicsit a hegedűjén. Azt nem tudni, hogy Bolyai közismerten kiváló vívótudása, vagy hegedűjátéka sokkolhatta jobban az ellenfeleit, de valamennyit lábbal előre vitték le a pástról. Állítólag akkora szégyen lett a dologból, hogy az egész alakulatot összepakolták és átköltöztették a birodalom másik végébe
."

Ezzel szemben a valóság egy kicsit más, nem annyira színes, mint egy legenda, de ennek ellenére szintén érdekes. „Az mese, hogy János annyiszor párbajozott, hogy alig „maradtak ép fülek Bécsben”. Egyetlenegy dokumentum vagy szavahihetõ visszaemlékezés sem maradt fenn, ami igazolná, hogy Jánosnak több párbaja lett volna, mint egy „hivatalban” lévõ tisztnek. Önéletrajzában maga is megírja, hogy nagyon elavult és túlhaladott dolog a párbaj. Tisztjelölt korában (kadétnövendékként) néhány párbaja lehetett. Önéletrajzában olvashatjuk: „több ízben volt kedvetlen összejõvésem s kardra hivattam, mi mellett azonban szerencsésen elkerültem minden tetemes sértést. Én magam csakugyan (egy esetet még az akadémián, kadet koromban kivéve...) senkit ki nem hívtam” [2]. Marosvásárhelyen egy párbaja sem volt. Az pedig, hogy az édesapját kihívta volna párbajra, a legnagyobb hazugság. Ezt a tiszti szabályzat tiltotta és János matematikai pontossággal betartotta a szabályzatot, a tiszti becsület tételeit.”

Hints Dánielné visszaemlékezései szerint János el-eljárt a marosvásárhelyi tiszti vívóterembe, de miután mindig õ gyõzött és észrevette, hogy ezért nem látják szívesen, többet aztán oda se ment el.”

Kiss Elemér – Oláh Gál Róbert: Bolyai János ismeretlen arca

   2017-ben azzal lehetne  kiegészíteni ezt a bejegyzést, hogy Bolyai apja leginkább a párbajtól és a nőktől féltette a fiát. [1] Talán nem véletlenül, hiszen az Üdvtan mellekletében Bolyai János így írja le a nemiséggel folytatott küzdelmeit: „...vég-célomat csak-ugyan, meg Istennek hála! nem feledtem el, ’s néha hónapokig, sőt évekig is mind tisztán (szüzen) éltem: időről időre még is nem tudtam egészen meg-győzni a’ nemben [nemileg] bü’ [bűvösnek, igézőnek] ostromát...”, meg „oly erősen szerentsés azonban még eddig, Isten ’s nagy vigyázatom után, voltam hogy leg-alább minden franctól [syphilistől] tisztán maradtam, mi-is ma nagy ritkaság. Olykori e’beli félre-lépéseimnek egészségem gyengülése, el-rontására nézve elég kárát is tapasztaltam’s tapasztalom...”. (Önjellemzés) [2]

   Kutatásai során Czeizel Endre sem talált olyan adatokat, melyek alátámasztották volna Bolyai gyakori párbajozását. „Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy évfolyamának legjobb vívója volt, bár az életrajzaiban említett »rengeteg« párbajnak nincs bizonyítéka. Sőt, Bolyai János írásaiban ezt az értelmetlen virtuskodást igencsak kárhoztatta.” Czeizel Endre: Tehetség / talentum - Jó szerencse, semmi más? Bp., 2015. 173. o.
__________________________________________

1. Benkő Samu:
   „A nők különös helyet foglalnak el a két fiatal férfi életében, és az apai szem ezt mindkettőjüknél észrevette: ha Széchenyi Ferenc arra inti fiát, hogy „fiam, óvakodj mindentől, de legkivált a játéktól és a táncosnőktől”, akkor Bolyai Farkas azt írja az övének: „én téged a duellumtől féltelek leginkább s a fejérnépektől”. Szenvedélyeik féken tartására mindketten személyükre szabott magatartásfilozófiát dolgoztak ki. Az önelemzés önfenntartó elemmé válik mind kettőjüknél. Igyekeztek papírra vetni lelkük minden rezdülését: a naplóíró Széchenyi és az Üdvtan utópiáját számtalan önéletrajzi feljegyzéssel színesítő Bolyai ugyanis mindig papír fölé hajolva, kezében tintába mártott tollal (némelyek szerint grafomániás buzgalommal) teremtett rendet, s keresett meg nyugvást szenvedélyektől zaklatott lelkivilágában.” Benkő Samu: Bolyai és az Akadémia. Magyar Tudomány, 2010/6.

2. Bolyai János önjellemzése. Részletek az Üdvtan-hoz készült önéletrajzi jegyzetekből
    VI. évfolyam 12. szám · 2002. december

2015-03-18

...régi kardunk

Horváth Géza: Ide veled, régi kardunk!  Filmkapu Kft., 2014

A könyv rövid ismertetője:  Régi dicsőségünk, régi sérelmek
http://mno.hu/sport/regi-dicsosegunk-regi-serelmek-1258944

Tartalom

1. Bevezető / 9

2. A klasszikus kardvívás / 15

3a. Pszichológia, viselkedés-lélektan / 78 (*)

3b. Erkölcs, etika, törvény / 91 (*)

4. Környezetünk / 95 (*)

5. Jövőnk / 99 (*)

6. Politika, világgazdaság / 103 (*)

7. Mi magyarok (*)

7a. Származásunk / 115 (*)
7b. A magyar nyelv / 123 (*)
7c. Néhány szó a magyar költészetről / 125 (*)
7d. Ne haragudj ránk, Európa / 130 (*)

8a. Az un. "modern" kardvívás kialakulásának és az 50 éves magyar kard-hegemónia
     elvesztésének okai / 142

8b. A szovjetek és a lengyelek szerepe a kardvívás "elmodernizálásában" / 214

8c. A klasszikus és a "modern" kardvívás összehasonlítása / 224

8d. Javaslatok a zsűrizés megreformálására / 234

9. A Gerevich klubok / 240

10. Utószó-helyett / 252 (1/2 *)

* A könyv témájához - vívástörténelemhez - alig kapcsolodó filozófiai eszmefuttatások.

2015-03-16

Edzett pengék (2.)

Részletesebb tartalom.

Edzett pengék - A Magyar Királyi Honvéd Toldi Miklós Sporttanár és 
Vívómesterképző Intézet története

Pézsa Tibor rövid ajánlása (2014. március) / 5

Máday Norbert: Az utolsó Toldi / 6
Máday Norbert: Semmi és minden (2014. február 16.) / 7

A SPOTI parancsnoksága: A magyar kardvívás múltja és jelene / 8
Magyar Katonai Szemle (MKSZ), 1934

Máday Norbert: A Magyar Királyi Honvéd Toldi Miklós Vívómesterképző Intézet parancsnokainak és mestereinek életrajza / 16
1. Rády József (1884-1957)
2. Novákovics Béla (1886-1976)
3. Béldy Alajos. A Toldi szellemi atyja
4. Somfay Elemér (1898-1979)
5. Borsody László (1873-1939)
6. Szűts János (1904-1976)
7. Piller György (1899-1960)
8. Balogh Béla (1911-1968)
9. Tomanóczy Gusztáv (1884-1948)

Tomanóczy Gusztáv: A SPOTI ismertetése / 31
MKSZ, 1933

Piller György: A magyar vívósport nemzetközi helyzete / 37
MKSZ, 1931

Tomanóczy Gusztáv és Gellér Alfréd: Kardvívás (1943) [1] / 40

Maszlay Lajos: A "vívás" és a versenyvívó / 132
MKSZ, 1935

Balogh Béla: A vívás oktatásáról, különös tekintettel 
néhai Borsodi László rendszerére / 139
MKSZ, 1941; Balogh Béla vívómester gyakornok

Szűts János: A francia vívósportról / 144
Szűts János vívómester [2]

10. Filotás Ferenc (1874-?) életrajza / 156

Filotás Ferenc: Győzelmek a vívásban - kié a jövő? [3] / 157

Megérdemelve, de soha meg nem kapva / 160
____________________________________

Szerző:            Máday Norbert
Szerkesztők:    Balog Imre, Fenyvesi Csaba, M. Tárnok Tünde

Saját jegyzetek:
1. Tomanóczy Gusztáv, Gellér Alfréd: A vívás kézikönyve. 1942
2. MKSZ, 1938 (8. évfolyam, 4. negyedév); Szüts János segédvívómester
3. MKSZ, 1934 (4. évfolyam, 1. negyedév); Filotás Ferenc ny. ezredes

2015-03-12

Tary Gizella

Elkészült a wikipédiás szócikke.

"Tary Gizella (Szolnok, 1884. november. 19. - Budapest, 1960. február 8.) színésznő, tőrvívó, olimpikon, a női vívás hazai úttörője és népszerűsítője, írónő. Az első magyar tőrbajnoknő, az első magyar vívómesternő.[1][2]

Életútja
Szolnokon született egy tízgyermekes kisiparos-asztalos családban, tizenegy éves korában már apja műhelyében dolgozott.[2] Húszévesen beíratkozott Rákosi Szidi magán színésképző iskolájába, amit három év múlva el is végez, jeles eredménnyel.[2] A színiiskolában Lovass Gyula vívómestertől sajátította el a vívás alapjait, a „kottázott” fegyverforgatás elemeit. Később beíratkozott Fodor Károly híres vívóintézetébe.

A Rákoskeresztúri köztemetőben (Budapest) van eltemetve.[3]

Sportpályafutása
1909-ben megnyerte a Pozsonyban megrendezett első magyar női tőrvívóbajnokságot. A pozsonyi siker után másfél évtizedig nem versenyzett. Néhány hónappal a párizsi olimpia előtt elkezdi a felkészülést Italo Santelli segítségével.[4] Mivel nem talált megfelelő női ellenfeleket, többnyire férfiakkal edzett. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok tőrvívás egyéni számában 6. helyezést ért el. Ezzel Tary Gizella lett az első magyar női pontszerző olimpikon. Női tőrvívásban 9 nemzet 25 sportolója indult: 4 dán, 4 francia, 4 brit, 3 holland, 3 svéd, 3 svájci, 2 amerikai, 1 magyar és 1 lengyel. Azon az olimpián tíz – kilenc férfi és egy nő – vívó képviselte Magyarországot. A magyar vívók összesen egy első, egy második, két harmadik, egy negyedik és egy hatodik helyezést értek el, és ezzel huszonnégy olimpiai pontot szereztek.

„Alig ismertem, pár szónál többet soha nem beszéltünk egymással. Valaha a Santelli-teremben láthattam gyakorta, vívás közben, a tehetség, a rutin és ötletesség játékos tobzódásával, pusztán a vívás élvezetéből, a sport művészetéért forgatva fegyverét, vagy amikor groteszk-tréfásan vívóink ismert mozdulatait parodizálta.”

– Syposs Zoltán (1907-1989) sporttörténész"

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tary_Gizella

A 1924. játékok során a D-csoportból (3., 3 győzelem, 2 vereség, 17 adott találat, 20 kapott) került a középdöntöbe, ahol a B-csoportban (3., 3 győzelem, 2 vereség, 18 adott találat, 18 kapott találat) vívott és továbbjutott a döntöbe (6., 0 győzelem, 5 vereség, 6 adott találat, 25 kapott). Akkor Tary 39 éves volt, de volt nála idősebb versenyző is, a dán Yutta Barding (43). Ennek ellenére Barding 5:2 nyert vele szemben a döntöben. Egy másik érdekesség: Ellen Osiier, a versenyszám olimpiai bajnoka úgy nyert, hogy az összes mérkőzését megnyerte (negyed-, közép-, döntő).

http://en.wikipedia.org/wiki/Fencing_at_the_1924_Summer_Olympics_%E2%80%93_Women%27s_foil

2015-03-06

Taktikai


Taktikai táblázat Szabó László A vívás és oktatása c. könyvéből, A taktika és oktatása fejezetből, ahol elég részletesen kerül megtárgyalásra a téma (részletesebben [SZ, 244-259]).


2015-03-03

Francia huszár



"Le poignet en Quarte"  = kézhelyzet (kvartban?)
"Moulinet a droite"        = ívlendítás jobbra

2015-02-28

Kardakciók

Kardakciók rendszerezése
 

A legbonyolultabb akció is visszavezethető azonban arra a néhány egyszerű - a vívás építőköveit jelentő - mozdulatra, amelyek a vívás alapvető akciót jelentik. Ezek:

1. az iskolavívás alapgyakorlatai:
a) az egyenes vágás (szúrás),
b) a hárítás - vágás (szúrás),
c) a hárítási rendszerek,
d) a vágás (szúrás) - hárítás - vágás (szúrás);

2. a pengetámadások:
a) a kötések,
b) az ütések;

3. a pengekerülések:
a) a váltó- és kitérő vágások (szúrások),
b) a szögvágások és kitérő szögvágások;

4. a cselek (cseltámadások, cselriposztok);
5. a megismételt támadások;
6. az átvett támadások;
7. a közbetámadások;
8. a második szándékú támadások;
9. cseles közbetámadások;
10. a kontratempó 


képezik." [GA, 86]






GA = Gerevich Aladár, Szepesi László: Korszerű kardvívás Bp., 1979

2015-02-27

Francia kütyü

Francia vértesek edzőeszköze (1901)

"French cavalry training in Nantes." Francia lovassági gyakorlatozás Nantes-ban.
Forrás:  The Illustrated London News (1901)

2015-02-25

Francia vívók

A kép eredeti felirata: Escrime au sabre (Kardvívás) 
(Brunet, 1884)

Érdemes megfigyelni, hogy abban az időben hogyan nézett ki a "pást", eredetiben planché (e: plans). További apró érdekességek: szívecske a vívómellényen; szakáll nélküli fejvédek, de már van rajtuk plusz párnázat a kardvágások ellen; kissé primitív vívószablyák; és az elmaradhatatlan francia markolatú vívótőr.

Ui. (2017):
Kijavítottam a megjelenés évét: nem 1886, hanem 1884. A kép Romuald Brunet (1844-19?) Traité d'escrime, Pointe et Contre-pointe (1884) c. vívókönyvéből származik. Megtalálható az SG adatbázison keresztül,  rajzoló: Eugène Chaperon (1857-1938).

Érdemes megfigyelni, hogy hol tartja a hüvelykujját a harító és hol a támadó; nincs semmi védőfelszerelés a vívók kezén, könyökén; a cipőtalp mérete alapján kikövetkeztethető a pást szélessége. A japán könyvben, ahol fapálcával tanítják a francia kardvívás szintén nincs kézvédelem (VMH, 5568. hsz.).

2015-02-23

[TG], 1. rész

A jövőben többször is szeretnék foglalkozni a korábban már megemlített A vívás kézikönyve c. művel, amit Tomanóczy Gusztáv, m. kir. őrnagy és Gellér Alfréd, m. kir. fővívómester, a M. Kir. „Toldi Miklós” Honvéd Központi Testnevelési Intézet tanárai írtak 1942-ben.

Előszó
...A magyar vívósport holtpontra jut, s ezzel hanyatlásnak indul, ha nem tud olyan nagy tömeget megmozgatni, amelyből rátermettségük és szorgalmas munkájuk révén, a fiatal tehetségek egész sorozata léphet majdan a nagy elődök nyomdokaiba.
   A vívás nehéz sport... Sok, szakképzett oktatót kíván. Ilyen pedig aránylag - különösen a vidéken - kevés van, mert a vívómesteri pálya nem vonzó; az elszegényedett magyar társadalom ugyanis nem tudja anyagilag is értékelni a vívásoktatók testi és lelki fáradalmakkal egyaránt terhes, áldozatos munkáját.
   ... A m. kir. „Toldi Miklós” honvéd központi testnevelési intézet... tanárai által szerkesztett, évtizedes oktatói tapasztalatok eredményeiből leszűrt, korszerű, a túlságos részletezéstől mentes, csupán a lényeget nyújtó, bőséges ábrával ellátott, mindhárom fegyver iskolázásához vezető, elősegítő és a munkát megkönnyítő vívótansegédletet bocsát a magyar vívótársadalom rendelkezésére.
   Meggyőződésem, hogy ez a könyv, nemcsak a szakképzett oktatóknak lesz értékes segédeszköze, hanem a gyakorlott vívóknak is, különösen, ha olyan helyre kerülnek, ahol mester nem áll rendelkezésükre. Ennek birtokában ugyanis nemcsak maguk dolgozhatnak rendszeresen és szakszerűen tovább, hanem a vívás iránti lelkesedéstől vezetve, egész kis vívógárdát gyűjthetnek maguk köré...
   Ha ez a tansegédlet csak kevéssel is hozzájárul ennek a célnak eléréséhez, megelégedés töltheti el mindazokat, akik... ennek a műnek megjelenését elősegítették.

Budapest, 1942.

vitéz Somfay Elemér alezredes
a m. kir. „Toldi Miklós” honvéd központi
testnevelési intézet parancsnoka


Néhány rész pont olyan, mintha a mostani helyzet precíz leírása lenne :-(((